-Bogiiii.. istenem kelj már fel..!!!- kiabált Bett a fülembe szinte könyörögve.
Lassan kinyitottam szemeimet, de erős fény kényszerített rá, hogy visszacsukjam. Óvatosan felültem az ágyra, majd végleg kinyitottam a szemem. Kicsit homályosan láttam, majd mire látásom kitisztult Bett aggódó tekintetével találkoztam.
-Bogi, annyira jó, hogy felébredtél.- ölelt át. - Biztos nagyon rosszat álmodhattál.- mondta.
A ruhám tiszta víz volt, a párnám, a takaróm a mindenem. Azt hiszem sírtam. Igen. Sírtam.
-Megcsalt.- motyogtam.- Harry megcsalt.- ismételtem magam, mire Bett kitágult szemekkel figyelt.
-Honnan veszed ezt?- kérdezte aggodalmasan.
-Álmodtam, Bett. Érted? Ezt álmodtam.- nyögtem ki végre.
-Shhhhhh.. Bogi.. Nyugodj meg kérlek.Ez csak egy álom volt...- próbált Bett nyugtatni.
-És ha nem? Ha.. nem csak álmodtam?- néztem Bettre könnyes tekintettel.
-Bogi, figyelj rám.. Harry soha nem csalna meg.. - mondta és a kezembe nyomta a fiúktól kapott medálokkal teli nyakláncot.
-Nagyon hiányoznak- mondtam, majd telefoncsörgésre lettünk figyelmesek. Bett az asztalhoz sétált, ahol a telefonjaink voltak. Bett ijedten rám nézett, majd odaadta nekem a telefonomat. Meg se néztem ki az csak felvettem.
-Haló- szóltam bele.
-Haló. Bogi te vagy?- szólt bele az ír szőkeség.
-Igen. Szia Niall. Mi a helyzet?- kérdeztem mosolyogva.
-Bocsi, hogy ilyen későn hívlak, de Harry..
-Igen?? Mi van vele??- kérdeztem ijedten.
-Hát.. tudod. Elhívtak minket egy buliba. És Harry egy kicsit sokat ivott és..
-És? Mi van vele??- kérdeztem aggódva.
-Egy szőkeség leteperte. És elmentek valamerre. Harry valami olyasmit beszélt, hogy LA-be fogja azt a szépséget vinni, de majd délután. Bogi.. Az a csaj Harry egyik exe. Egy nagy ribanc. Mindig rossz hatással volt Harryre. Nagyon ideges volt a csaj amikor megtudta, hogy Harrynek barátnője van. És amikor megtudta, hogy te, mármint az új csaj a nője, akkor megesküdött, hogy úgyis vissza fogja szerezni Harryt. Bogi.. szükségünk van rád. A fiúk és én nagyon kivagyunk bukva rá.- mondta Niall egy szuszra.
Én csak hallgattam és néztem magam elé. Ez nem lehet igaz. Ez nem történhet meg. Majd Bettre néztem.
-Bogi szólj bele a telefonba kérlek.- mondta idegesen Niall, majd Bett kivette a kezemből és elkezdett Niallhez beszélni. Egy világ tört össze bennem. Sose hittem volna, hogy ilyesmi megtörténhet, majd éreztem, hogy egy könnycsepp kúszik le az arcomon, majd még egy és még egy. És így ment még egy ideig.
Mire feleszméltem Bett visszanyomta a kezembe a telefont és előkapta a bőröndöt, majd elkezdte beledobálni pár ruháját.
-Azonnal indulunk vissza Londonba, gyorsan kapd össze magad mert egy óra múlva indul a gépünk.- mondta Bett, majd segített nekem csomagolni.
Tíz perc múlva indulásra készen álltunk és már csak a taxira vártunk ,amit Bett idő közben hívott
-Te jó ég. Levelet kéne írnom anyáéknak, hogy elmentünk.- mondtam, majd gyorsan előhalásztam egy lapot meg egy tollat és írni kezdem:
"Kedves Anya, Apa és fiúk!
Nagyon sajnálom, hogy köszönés és bejelentés nélkül el kellett mennünk. Kaptam egy nem kellemes hívást és azonnal Londonba kell hogy utazzunk Bettel. Nem akartunk felkelteni senkit, ezért majd később fel foglak titeket hívni a hogylétemről. de kérlek ne aggódjatok, minden rendben lesz. Nem tudjuk, mikor látogatunk haza ismét, de majd telefonon megbeszéljük a dolgokat. Mindenkit nagyon szeretek Már most nagyon hiányoztok."
Szeretettel: Bett és Bogi <3
Pont végeztem a levéllel és a taxink megérkezett és hamar beültünk és már indultunk is.
Amint odaértünk Bett már szaladt is megvenni a jegyünket, mert csak öt percünk maradt mindent elintézni. Gyorsan vettem két üveg vizet, majd Bett meg is érkezett és mentünk is a kapuhoz.
A kapuban álló lánynak adtuk a jegyünket és már indultunk is a hosszú folyosón. Kicsit dezsávű érzésem volt az álmom miatt, de Bett beszélt hozzám, ezért mégse olyan volt.
Megkerestük a helyünket, majd leültünk és vártuk a felszállást. De indulás előtt valaki odaállt mellém. Illata és hangja nagyon ismerős volt. Bárki csak Ő ne.
2015. július 27., hétfő
2015. július 20., hétfő
26.rész
-Én vissza akarok menni Londonba.- hallottam meg és a szemeim lecsukódtak és álomba szenderültem.
*
-Harry..Édesem.. Hazajöttem.- köszöntöttem Harryt, de semmi válasz nem érkezett. -Hahóóóó... Harryy.. Itthon vagy??- kérdeztem kicsit hangosabban majd elkezdtem megmászni a lépcsőfokokat Harry szobájáig.
-Kopp-kopp. Harry..- benyitottam, majd bekukucskáltam.Nagy hiba volt. Az ajtónál álltam és csak néztem. Egy nőt láttam meg Harry felett, aki engem meglátva úgy ugrott le róla, mint egy nyúl a répára.
-Mi folyik itt?- kérdeztem könnyeimmel küszködve.
-Bogi.. Ez nem az aminek látszik.- dadogott Harry.
-Igen? Akkor mégis mi történik?? Ki ez a lány?- kiabáltam sírva.
-Bogi.. kérlek nyugodj meg.- mondt, majd felállt és hozzám sétált.
-Ne nyúlj hozzám.- mondtam, majd a karomért nyúlt. -Mondom ne merj hozzám nyúlni még egyszer!- kiabáltam, majd ellöktem magamtól.
-Mire volt ez jó neked? Hmm? Miért kellett ezt művelned velem? Mit csináltam, hogy ezt érdemeltem?- bömböltem, majd rájuk vágtam az ajtót és átvágtattam az enyémbe. Az ágyra dőlve sírtam, üvöltöttem. Sose gondoltam volna, hogy megcsal valaki. Pláne nem Ő. A fájdalom átjárta egész testemet. Az ágyra felülve hallom, ahogy halkan kopognak az ajtómon.
-Bogi.. kérlek. Nyisd ki nekem az ajtót!- kérlelt Harry.
Nem volt erőm válaszolni neki, ezért elballagtam a fürdőmig, majd bezárkóztam, mert emlkézetem szerint a szoba ajtómat nem zártam be, de ha mégis van kulcsa hozzá Harrynek. A szobaajtó nyitódott, majd egy halk káromkodás és újabb kopogás, csak a fürdőszoba ajtón.
-Bogi..- suttogta Harry pont hallhatóan.
-Nem érdekelnek a kifogásaid Harry.. Menj vissza a csajodhoz. Menj ki a szobámból.- mondtam hüppögve.
-Kérlek.. hülyeséget ne csinálj.. Hallod? Nagyon szeretlek.- mondta, majd halk lépteket hallottam, majd egy ajtócsukódást.
Halkan kinyitottam az ajtót, körülnéztem, hogy tényleg nincs-e itt, majd az íróasztalomhoz ültem. Előhalásztam a laptopom és megnéztem a legközelebbi gépet Magyarországra. Kicsit megnyugodtam, mert még volt másfél órám a gép indulásáig. Előszedtem az ágyam alól pár bőröndöt és elkezdtem beléjük pakolászni.
Egy óra alatt sikeresen elpakoltam minden dolgomat, majd felhívtam egy taxist, ami 5 perc múlva itt lesz.
Kizártam az ajtómat, majd lehúztam a bőröndjeimet és az ajtó elé toltam őket. Felvettem a cipőmet és már hallottam is, hogy a taxim előállt. Harry lélek szakadtával szalad le a lépcsőn, hogy elérjen, de bezártam előtte az ajtót. A sofőr hamar berakta a bőröndöket a kocsiba, majd elindultunk.
Tíz perc alatt oda is értünk. Kifizettem a taxist, majd elmentem megvenni a jegyemet. Ránéztem az órámra és látom, hogy még van 5 perc a gép indulásáig. Nem tartottam valami soknak, de láttam, hogy senki sem áll a büfénél, ezért odasiettem és vettem egy kis üveg ásványvizet. Miután megvettem, a kapuhoz sétáltam, ami már nyitva volt és páran voltak csak ott, ezért oda siettem, hogy minél előbb elmenjek innen, de valaki megfogta az alkarom és maga felé fordított.
-Te jó ég.. Harry.. ne ijesztgess.- mondtam, majd ismét a kapu felé sétáltam.
-Kérlek.. ne menj el.. Bogi!- kiáltott utánam, de nem fordultam meg.
A kapuhoz érve a hosztesz lánynak adtam a jegyem, majd kedvesen mosolygott, hogy mehetek.
-Bogi..kérlek..- mondta Harry könnyes szemmel.
-Sajnálom Harry.- suttogtam sírva.
*
-Bogiiii.. istenem kelj már fel..!!!- kiabált Bett a fülembe szinte könyörögve.
*
-Harry..Édesem.. Hazajöttem.- köszöntöttem Harryt, de semmi válasz nem érkezett. -Hahóóóó... Harryy.. Itthon vagy??- kérdeztem kicsit hangosabban majd elkezdtem megmászni a lépcsőfokokat Harry szobájáig.
-Kopp-kopp. Harry..- benyitottam, majd bekukucskáltam.Nagy hiba volt. Az ajtónál álltam és csak néztem. Egy nőt láttam meg Harry felett, aki engem meglátva úgy ugrott le róla, mint egy nyúl a répára.
-Mi folyik itt?- kérdeztem könnyeimmel küszködve.
-Bogi.. Ez nem az aminek látszik.- dadogott Harry.
-Igen? Akkor mégis mi történik?? Ki ez a lány?- kiabáltam sírva.
-Bogi.. kérlek nyugodj meg.- mondt, majd felállt és hozzám sétált.
-Ne nyúlj hozzám.- mondtam, majd a karomért nyúlt. -Mondom ne merj hozzám nyúlni még egyszer!- kiabáltam, majd ellöktem magamtól.
-Mire volt ez jó neked? Hmm? Miért kellett ezt művelned velem? Mit csináltam, hogy ezt érdemeltem?- bömböltem, majd rájuk vágtam az ajtót és átvágtattam az enyémbe. Az ágyra dőlve sírtam, üvöltöttem. Sose gondoltam volna, hogy megcsal valaki. Pláne nem Ő. A fájdalom átjárta egész testemet. Az ágyra felülve hallom, ahogy halkan kopognak az ajtómon.
-Bogi.. kérlek. Nyisd ki nekem az ajtót!- kérlelt Harry.
Nem volt erőm válaszolni neki, ezért elballagtam a fürdőmig, majd bezárkóztam, mert emlkézetem szerint a szoba ajtómat nem zártam be, de ha mégis van kulcsa hozzá Harrynek. A szobaajtó nyitódott, majd egy halk káromkodás és újabb kopogás, csak a fürdőszoba ajtón.
-Bogi..- suttogta Harry pont hallhatóan.
-Nem érdekelnek a kifogásaid Harry.. Menj vissza a csajodhoz. Menj ki a szobámból.- mondtam hüppögve.
-Kérlek.. hülyeséget ne csinálj.. Hallod? Nagyon szeretlek.- mondta, majd halk lépteket hallottam, majd egy ajtócsukódást.
Halkan kinyitottam az ajtót, körülnéztem, hogy tényleg nincs-e itt, majd az íróasztalomhoz ültem. Előhalásztam a laptopom és megnéztem a legközelebbi gépet Magyarországra. Kicsit megnyugodtam, mert még volt másfél órám a gép indulásáig. Előszedtem az ágyam alól pár bőröndöt és elkezdtem beléjük pakolászni.
Egy óra alatt sikeresen elpakoltam minden dolgomat, majd felhívtam egy taxist, ami 5 perc múlva itt lesz.
Kizártam az ajtómat, majd lehúztam a bőröndjeimet és az ajtó elé toltam őket. Felvettem a cipőmet és már hallottam is, hogy a taxim előállt. Harry lélek szakadtával szalad le a lépcsőn, hogy elérjen, de bezártam előtte az ajtót. A sofőr hamar berakta a bőröndöket a kocsiba, majd elindultunk.
Tíz perc alatt oda is értünk. Kifizettem a taxist, majd elmentem megvenni a jegyemet. Ránéztem az órámra és látom, hogy még van 5 perc a gép indulásáig. Nem tartottam valami soknak, de láttam, hogy senki sem áll a büfénél, ezért odasiettem és vettem egy kis üveg ásványvizet. Miután megvettem, a kapuhoz sétáltam, ami már nyitva volt és páran voltak csak ott, ezért oda siettem, hogy minél előbb elmenjek innen, de valaki megfogta az alkarom és maga felé fordított.
-Te jó ég.. Harry.. ne ijesztgess.- mondtam, majd ismét a kapu felé sétáltam.
-Kérlek.. ne menj el.. Bogi!- kiáltott utánam, de nem fordultam meg.
A kapuhoz érve a hosztesz lánynak adtam a jegyem, majd kedvesen mosolygott, hogy mehetek.
-Bogi..kérlek..- mondta Harry könnyes szemmel.
-Sajnálom Harry.- suttogtam sírva.
*
-Bogiiii.. istenem kelj már fel..!!!- kiabált Bett a fülembe szinte könyörögve.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)