2013. december 28., szombat

20.rész

-Hiányozni fogtok!- mondtam és még egy gyors csókot nyomtam Harrynek és futottunk a géphez.
-Mindig velünk lesztek!- kiáltották hangosan az 5 fiú....

Még egy utolsó pillantásra volt időnk és már szállt is fel a gép.
-Hiányozni fognak... Unalom lesz nélkülük.- mondta Bett szomorúan.
-Nekem is.. De sajnos nem tehetünk semmit.- mondtam.
Bett erre csak bólintott és bedugta a fülhallgatót a fülébe. Én levettem a nyakamból az ajándékokat, amiket a fiúktól kaptam. Egyenként megcsodáltam őket, hogy mennyire szépek, és hogy milyen rendesek, hogy gondoltam rám. De Louisé egy kicsit furcsának tűnt. Nem tudom miért.

3 óra múlva

-Bett ébredj, mindjárt szállunk le a gépről!- löktem oldalba a mellettem szunnyadó lányt.
-Azonnal ébredek, csak még egy kicsit...- mondta.
-Nem kelj fel, mert már landolunk is.- mondtam.
Kinyitotta szemeit és elrakta a nyakpárnáját, majd nagyokat nyújtózkodott mellettem.

Pilóta a rádióban:
Megkérem kedves utasainkat, hogy óvatosan hagyják el a repülőgépet, nehogy probléma történjen.!

Lassan és óvatosan kikászálódtunk az ülések közül és végre friss levegőt szívhattunk, ami Bettet nagyon boldoggá tette.
Ahogy leszálltunk egyből megláttuk apát, és odasiettünk hozzá.
-Szia Apaaaa.!- ugrottam a nyakába.
-Szia kislányom! Örülök, hogy itthon vagy.!- mondta apa.
-Csókolom Gabi bácsi!- mondta Bett félénken.
-Szervusz Bett. Hogy vagy?- kérdezte apa.
-Köszönöm jól. És maga?- kérdezte Bett félénken.
-Köszönöm megvagyok. Na de most már induljunk, mert anyád már alig bír magával. Nagyon várt már benneteket.- mondta apa, ezzel kinyitotta a kocsi ajtaját.
-Lányok, üljetek csak be! A csomagokat elrendezem!- mosolygott apa, majd egy szempillantás alatt a csomagok a kocsi hátuljába landoltak.
-Köszönjük.- mondtam, majd apa bepattant a kocsi vezető ülésére.
Bekapcsoltam a rádiót és egy nagyon szimpatikus szám volt benne. Egészen hazafeléig tartott a szám. Mikor beértünk az utcánkba egyből megismertem a házakat és már a mi házunk előtt is voltunk.
-Na futás lányok be anyához, ja és Bogi.. Küld már ki az öcsédet vagy a bátyádat behurcolkodni.- mondta apa.
Bólintottam és már futottunk is be anyához.
-Szia Anya.!- mondtam, majd átöleltem.
-Szia Kincsem. Hogy vagy, mit csináltál, hiányoztunk?- hadarta a kérdéseket, amikre csak később adok majd választ, mert előbb felkiabáltam a  tesóimnak hogy segítsenek apának.
-Mi is örülünk, hogy itthon lehetsz.- mondták, majd kimentek apához.
-Ne is törődj velük. Nagyon hiányoztál nekik is.- mondta anya.
-Szia Bett. Hogy s mint?- kérdezte anya Bettől.
Bettet is és engem is meglepett, ahogy anya Betthez szólt.
-Csókolom. Minden oké.- mondta Bett, majd megölelte anyát.
-Erre a pár napra a te anyukád is leszek, szóval nyugodtan hívhatsz anyának.!- mosolygott anya Bettre.
-És engem meg apának jó?- kérdezte apa az ajtóból.
-Rendben.- mosolygott Bett.
-Na de most bemutatóm a tesóimat. Ő itt Tomi, az idősebb, és ő itt Andris a fiatalabbik.- mondtam kedvesen.
-Szia Bett. Már sokat hallottunk rólad.- mondta Tomi.
-Az jó. Én is sokat hallottam rólatok!- mondta Bett, majd elkezdtünk mosolyogni.
-Nahát, és tud magyarul.- mondta Andris csodálkozva.
-Igen tud, mivel  megtanítottam rá.- mondtam.
-Na jó de most már mutasd meg neki Bogi a szobát, hogy ki tudjatok pakolni. Ja és egy kicsit át lett rendezve.- mondta apa mosolyogva.
-Oké.- mondtam, és már szaladtam is fel a lépcsőn a szobámba. Egyszerűen gyönyörű színe van. Két ágy van benne és hatalmas gardrób szekrény, amibe belehet menni, hogy több ruha férjen el benne.
-Ha.. nagyon szép szoba.- mondta Bett mosolyogva.
-Na, melyik ágyat szeretnéd?- kérdeztem mosolyogva Bett.
-Ez jó lesz.- mondta, majd rámutatott egy sárga, macis huzatú ágyra.
-Remek.! Enyém maradt a Hannah Montana-s ágyneműhuzatos.!- mosolyogtam.
-Berendezkedünk?- kérdezte Bett.
-Persze.. Ahogy elnézem órási a gardrób, úgyhogy remekül elférünk majd benne.!- mondtam, majd kinyitottam.
Egy óriási üres teret láttunk, tele fogasokkal, polcokkal. Eszméletlen látvány volt.
-Nem gondolod, hogy ez a szoba hasonlít a Londoni szobánkhoz?- kérdeztem Bettől.
-De. szerintem is hasonlít rá.- mondta Bett, majd elszomorodott. 

2013. december 1., vasárnap

19.rész

-Hát jó..Akkor a fájdalmasabb részt én mondom..- kezdtem bele.
-Mi történt csajok?- kérdezte Louis érdeklődve, majd Harry is ugyanezt.
-A 8-as géppel visszautazok Magyarországra és Bett is velem jön!- nyögtem ki, majd egy könnycsepp végigszaladt az arcomon.
Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz kimondani.

A fiúk nem tudtak szóhoz jutni. Mindenki csak bámult maga elé. Sokáig voltunk csendben.
-Mivel már háromnegyed hét van, és mindjárt mennünk kell a reptérre, ahova remélem kikísértek minket.- motyogtam.
-Képtelen vagyok elhinni..-motyogta Harry magában.
-Harry.. Nem én tehetek róla. Apa utasított, hogy ezt kell tennünk. Sajnálom!- mondtam majd odamentem Harryhez, és átöleltem.
-Mikor jöttök vissza?- kérdezte Liam ledöbbenve.
-Nem tudom. De nem sokára biztos jövünk haza.- mosolyogtam rá, majd elengedtem Harryt.
-Ha rajtunk múlna el sem indulnánk.- mondta Bett, majd odament Louishoz.
-De mos tmár fiúk lassan el kéne indulnunk. Nem szeretném lekésni a gépet.!- motyogtam.
Mindenki megfogta a kabátját, Bettel megfogtuk a bőröndünket és kihúztuk a házból. Kint megbíztuk a fiúkat, hogy vigyázzanak rá, amíg visszamegyünk elbúcsúzni a háztól. Még egyszer utoljára felmentem a szobámba. Megnéztem milyen üres lett hirtelen, amiért nincsenek benne a holmijaim.
-Hiányozni fogsz!- mondtam, majd megsimogattam, megpusziltam a lila falat.  Még egyszer beleszagoltam a levegőbe. Az én illatom szállt benne.. Utolsó pillantást vetettem rá, majd becsuktam az ajtót. Lementem a lépcsőn, a fiúk már vártak minket. Bett is akkor jött le amikor én, és indulásra készen vagyunk.
-Én zárom a házat!- mondtam.
-Okés csak siess.. Mi elindulunk. A fiúk viszik a bőröndjeinket.- mondta Bett.
-Rendben. Menj te is velük!- mondtam majd behajtottam az ajtót.
Bedugtam a fejem a kis résen.
-Sok emlékem van veled.!- motyogtam, majd bezártam az ajtót.
Bett után indultam. Hamar be is értem őket.
-Köszi fiúk, hogy hozzátok a cuccainkat!- mondtam mosolyogva.
-Igazán nincs mit, de amúgy jöhettünk volna kocsival is!- mosolygott Niall.
-Tudjuk. Csak direkt sétálni akartunk.- mondta Bett.
-Ravaszdi csajok!- mondta Louis mosolyogova.

20 percet sétálhattunk körülbelül, ameddigre odaértünk a reptérre.
-Még van 10 percünk. Használjuk ki búcsúzkodásra!- mondta Bett.
Odamentem Harryhez. Átöleltem. Megpusziltam az arcát, de ő elfordította fejét, úgyhogy csók lett belőle. Niall megpöckölte a vállam, hogy ő is elszeretne köszönni tőlem. Belemosolyogtam csókunkba, majd befejeztem a csókolást, ami Harrynek nem nagyon tetszett, de csak mosolygott rajta. Átöleltem Niallt is. Szorosan ölelt vissza. Éreztem, hogy valamitől vizes a vállam. Niall sírt.
-Ne sírj Szöszi. Nem sokára jövünk vissza!- mondtam, majd nyomtam egy puszit kipirosodott arcára, amin nevetni kezdtünk.
Én se bírtam tovább, elsírtam magam.
-Ne sírj baby! Hamarosan találkozunk!- mondta Liam, miközben a kezembe nyomott egy nyakláncot, amin egy teknős medál volt.
-Boldog Szülinapot Bogi!- pityeredett el Liam is.
-Jaj.. Köszönöm szépen, de nem kellett volna.- mondtam pityeregve.
Megöleltem Louist is. Ő se tudott erős maradni, elkezdett pityeregni ő is.
-Ez az én ajándékom Hercegnőm! Remélem tetszik! Boldog Szülinapot!- mondta, majd megpuszilta a homlokom és a kezembe nyomott egy kis dobozt. Kinyitottam. Egy  L  betűs medál volt benne. 
-Ráakaszthatod a teknősös nyakláncra!- mondta utólag.
-Köszönöm szépen, de nem kellett volna.!- mondtam szerényen.
Odamentem Zaynhez is. Megöleltem őt is.
-Boldog Szülinapot! Ez volt a legszebb medál, ahol ezt vettem!- mondta, majd átadta a dobozt. Kinyitottam. Egy csillogós kövekkel kirakott Yin-Yang-os medált találtam benne.
-Istenem, de gyönyörű. Köszönöm szépen!- mondtam pityeregve.
-Na de most, menj vissza Niallhez és Harryhez. Ők is adnak valamit!- suttota Zayn a fülembe.
-Gyere ide kicsit Bogi!- mondta Niall, majd átnyújtott egy kis dobozt. Boldog Szülinapot Szerelmem!- mondta, majd megnézem a doboz tartalmát. Abba is egy medál volt. Négylevelű Lóherés medál volt benne.
-De széép! Köszönöm szépen!- mondtam meghatódva.
-Az én ajándékom a legszebb!- mondta Harry. Odamentem hozzá is és tőle is egy dobozt kaptam. Kinyitottam és szintén egy medál volt.Szív alakja volt, de gravírozva volt bele. Megnéztem és ezt volt belegravírozva:      
                                                           
                                            H+B<3

-Istenem, Köszönöm Harry!- mondtam majd megcsókoltam.
-Boldog Szülinapot Egyetlenem!- mondta Harry, majd az órámra néztem.
-Van még 3 percünk a felszállásig. Bett segítenél?- kérdeztem, majd Bett segített a nyakláncra felrakni a medálokat.

*hangos bemondóban

-Megkérem kedves utasainkat, hogy a Magyarországra induló gépre kezdjenek el felszállni!

-Sajnálom fiúk! Mennünk kell!- mondta Bett.
-Hiányozni fogtok!- mondtam és még egy gyors csókot nyomtam Harrynek és futottunk a géphez.
-Midníg velünk lesztek!- kiáltották hangosan az 5 fiú....


2013. november 30., szombat

18.rész

-Gyere. Meghívlak egy fagyira!- mosolyogtam Bogira.
-Elfogadom. Köszi..!!. mondta Bogi, majd benyitottam a fagyizóba.
-Egy karamellt és egy csokit kérek- mondtam majd meglöktem Bogit, hogy kérjen ő is, mikor egy váratlan személy lépett be a fagyizóba........

Úgy tettem, mintha észre se vettem volna a férfi alakot, de mégis ott éreztem szorosan mögöttem. Éreztem, hogy átfogja és belesúgja a fülembe.
-Régen láttalak, hiányoztál már.- suttogta.
-Te viszont nekem nem.- mondtam és eltoltam magamtól.
Bogi nem szólt semmit, csak nézett.
-Na azért bevallhatnád, hogy hiányoztam.- mondta.
-Bocs, de nem.- löktem arrébb, majd elvettem a fagyimat, fizettem, majd löktem Bogit az ajtó mellé, hogy siessünk, amíg ő kér, és nehogy utolérjen minket.
-Bogi fussunk!- kiáltottam, majd elkezdtünk futni.
-Miért futunk?- kérdezte Bogi lihegve.
-Majd otthon elmagyarázok mindent ígérem, de siessünk.- hadartam, majd Bogit egy kis mellékutcára húztam.
-Ez egy másik hazavezető út. Erre sose menj egyedül. Még ha nagyon sietsz akkor se járj itt egyedül!- mondtam neki figyelmeztetően.
-Okés.- mondta azzal tovább futottunk.
Nem sok futás után beértünk az utcánkba. Lassan a házunk elé. Végre haza értünk.
-El sem hiszem, hogy itthon vagyunk.- mondta Bogi.
-Én is alig, na de menjünk be. Elfáradtam teljesen..- mondtam lihegve.
Beléptünk az ajtón, nem láttunk senkit. Nagyon elcsodálkoztunk, hogy hova tűnhettek a fiúk, de aztán eszembe jutott, amit Niall mondott, hogy ma mindenki edzeni megy.
-Tényleg, edzeni mentek.- mondtam Boginak, miközben egy pohár vizet gurított le.
-Na de most már beszélhetsz! Ki volt az a hapsi a fagyizóban.?- kérdezte Bogi kíváncsian.

                                                Bogi szemszöge

-Na de most már beszélhetsz! Ki volt az a hapsi a fagyizóban.?- kérdeztem kíváncsian.
-Adam. A volt barátom. Még mindig azt hiszi, hogy szeretem őt.- mondta Bett idegesen.
-Igen.? És mióta szakítottatok?- kérdeztem kíváncsian.
-Körübelül fél éve!- nyögte ki a választ Bett.
-Az nagyon régen volt! Azóta zaklat?- kérdeztem csodálkozva.
-Igen, de nem mertem a fiúknak szólni, mert tudtam, hogy halálra vernék, amit én nem szeretnék.- mondta Bett.
-Pedig jobban tetted volna, ha szólsz nekik... De most már mindegy. Úgy is elutazunk, nem kell vele foglalkoznunk.- mondtam.
-Igen. Ezért jó, hogy elmegyünk.- mondta Bett.
-Így van.. De még csak 2 óra van és 8-kor indul a gép. Még van időnk. Mit csináljunk?- kérdeztem izgatottan.
-Nem tudom.. Nézzünk filmet?- kérdezte Bett.
-Nekem jó.. Mit nézzünk?- kérdeztem.
-Nem tudom.. De valami van a lejátszóban.. Nézzük azt.- mondta Bett, majd beindította a filmet.
Elkezdődött a várva várt filmünk. Pattogatott kukoricával, 3 doboz jégkrémmel, és 2 liter üdítővel kezdtük el a filmnézést. Filmre számítottunk, de mesefilm kezdődött. A Némó nyomában című mesefilm kezdődött.
-Jaaj. De szerettem ezt a mesét!- kiáltott fel Bett.
-Én is szerettem. Akkor megnézzük ezt?- kérdeztem mosolyogva.
Bett bólintott, majd megkezdtem az OREO-s jégkrémet.
Körülbelül a mesének a felénél járhattunk, megszólalt a csengő. Letettem a jégkrémet az asztalra és az ajtóhoz sétáltam. Kinéztem az ajtónak a "kukucskálóján" és Bett régi hapsiját láttam meg, akitől kissé megrémültem.
Visszafutottam Betthez és mondtam neki, hogy itt van Adam. Bett leugrott a kanapéról és tárcsázta Louis számát. Bett Louisban bízott meg eddig is a legjobban.
-Szia Louis Bett vagyok.! Tudom, hogy edzésen vagytok, de nekem nagy gondom van! Itt van Adam, tudod a volt pasim. nem merjük kinyitni az ajtót, mert félünk. a Fagyizóban is találkoztunk vele. Ott is olyan volt, mint ha meg akarna erőszakolni! Kérlek gyere vagy gyertek haza!!
-Azonnal ott vagyunk!- mondta Louis és hallatszott, ahogy kiabál a többieknek, hogy gyorsan haza kell jönnünk.
Azonban még egyszer csöngettek az ajtó. Most Bett nézett ki. Most már többen voltak odakint. Persze Adam is ott volt.
Nem sokára autógumi csikorgás hallatszott. Gyorsan kinyílott a bejárati ajtónk és a fiúk léptek be rajta. Mind az öten. Én gyorsan Harry nyakába ugrottam félelmembe, aki rögtön el is kapott, hogy vigasztalni tudjon, Bett viszont Louishoz ment vigasztalódni.
-Köszönjük, hogy jöttetek fiúk.- mondta Bett szinte sírva.
-Nyugi törpilla. Mi mindentől megvédünk tudod.!- mondta Louis kedvesen.
-Figyelj.. Eltakarítottuk a szemeteket az ajtóból..Nem fognak visszajönni.!- mondta Harry.
-Köszönjük fiúk!- mondtam én is, majd leugrottam Harry derekáról.
-Moost komoooly??? Némó nyomában-t néztetek.????- kiáltott Niall csodálkozva.
-Hát nem is tudjuk, hogy ki nézte tegnap és, hogy kinek a neve van a DVD tokra ráírva.!!- kiáltottam vissza Niallnek.
-Nagy betűkkel rá van írva, hogy NIALL HORAN TULAJDONA.!!- mondta Bett.
Mindenki elkezdett nevetni, majd a konyhába mentünk jégrémet enni.  Evés után mindenki felment a szobájába. Én áthívtam Bettet, hogy megbeszéljünk még pár dolgot.
-Szerintem most már elkezdhetünk csomagolni. Igaz, hogy csak még fél 4 van, de akkor is. Minél előbb készen vagyunk, annál előbb érünk ki a reptérre.- mondtam.
-Oké. Megyek pakolni. Majd gyere be ha kész vagy, vagy majd én jövök ha én vagyok kész! Na szia!- mondta Bett és kiment az ajtón.
Nagy nehezemre elkezdtem csomagolni. Először elővettem az egyik bőröndöt. Abba csak ruhákat tettem. Utána elővettem még egy bőröndöt, amibe a cipőimet és még pár ruhát raktam. És utoljára elővettem, egy kisebb bőröndöt, ebbe mentek a tisztálkodási szerek, az ékszerek, a parfümök és az ilyesmi dolgok.
Gyorsan el ment az idő. Már fél 7 van. Lementem a konyhába inni egy kis vizet. Bett pont akart jönni, hozzám mondani, hogy ő kész van. Lehívtunk mindenkit a konyhába.
-Na szóval... Azért hívtunk le benneteket, mert bejelentésünk van. Ami lehet, hogy rossz, lehet, hogy jó hírként fogjátok fogadni, de sajnos ez van. Bogi te jössz!- mondta Bett.
-Hát jó..Akkor a fájdalmasabb részt én mondom..- kezdtem bele.
-Mi történt csajok?- kérdezte Louis érdeklődve, majd Harry is ugyanezt.
-A 8-as géppel visszautazok Magyarországra és Bett is velem jön!- nyögtem ki, majd egy könnycsepp végigszaladt az arcomon.
Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz kimondani.

2013. november 28., csütörtök

17.rész

-Mi a gond?- kérdezte Bett kissé megrémülve.
-Áh. Semmi gond nincs. Apa az előbb hívott fel. Az este 8-as repülővel haza kell mennem Pestre. És neked is jönnöd kell!!- mondtam lebiggyesztett szájjal.

Bett nem szólt semmit, csak állt ott. Tehetetlenül. Majd később megszólalt.
-Nekem, miért kell mennem?- kérdezte könnyezve.
-Nem tudom, apa mondta, hogy neked is kell és lerakta a telefont.- mondtam szomorúan.
-De pont most nem mehetünk! Már megvannak a programok erre a hétre! A fiúk már tudják?- kérdezte Bett.
-Nem, nem tudják. Neked mondtam el először. Nem tudom mit fognak hozzá szólni.- motyogtam.
-Jesszus Niall.. Mit fogunk akkor csinálni?- motyogta Bett magában.
-Na de szerintem olyan 3 óra felé elég elkezdenünk pakolni.- motyogtam.
-Szerintem is..- Hát... Akkor.. Egy búcsú vásárlást kéne tartanunk.. Jól gondolom.??- mosolygott Bett.
-Tökéletes ötlet! Induljunk Most!! Csak felöltözök először.!- mosolyogtam. -Addig mondd a fiúknak, hogy elmegyünk vásárolni.- kiáltottam utána.
-Okés! Siess!!- kiáltotta Bett a lépcső aljából.
Gyorsan a szekrényemből előkaptam egy toppot meg egy farmer rövidnacit és indultam le a bakancsomért.
-Hova mentek?- kérdezte Louis amikor leértem és húztam fel a bakancsom.
-Vásárolni.. Nem mondta Bett.??- kérdeztem csodálkozva.
-Uh.. Elfelejtettem bocsi! Nekem is át kellett öltöznöm.- mondta Bett mosolyogva.
-Na de mehetünk.?- kérdeztem és nyitotta Bett az ajtót.
-Indulhatunk!- mondta és becsuktam az ajtót.
-Hova megyünk vásárolni?- kérdeztem kíváncsian.
-A Big Benhez. Sok ajándék van ott amit az otthoniaknak viszek.- mondta Bett.
-Nem kell nekik semmit se venni!- mosolyogtam, majd hirtelen lefagyott az arcomról a mosoly. 
Egy csapat fiút láttam meg, amit később Bett is észrevett.
-Uh..- hallatszott Bett mondata.
-Ismered őket?- kérdeztem.
-Sajnos igen. Ők osztálytársak.- mondta Bett. -És ők sem a legjobbak a suliba.- mondta.
Nem mondtam rá semmit, nyeltem egy nagyot, majd hosszú göndör hajam a vállam mögé dobtam. Lassan odaértünk hozzájuk. Bettel megpróbáltuk kikerülni őket, de nem sikerült.
-Szia Bett!! Ő az új csaj? Letesztelhetem, hogy közénk való-e?- kérdezte az egyik gyerek, aki a "főnök" lehetett.
-Hozzá ne merj érni!! Van barátja!- kiáltott rá Bett.
-Csak ugyan?- kuncogott, majd a közelhúzott magához és megmarkolászta a seggem. Bett elkapott kezei közül, majd pofon ütötte a fiút és elsiettünk onnét.
-Ezt még megbánod te kis fruska! Meg te is göndörke!- ordított utánunk a fiú. A göndörke biztosan én lehettem számára.
-Bett... Mi volt ez az egész?- kérdeztem csodálkozva. -Ki volt ez a fiú, és miért tapizott le?- kérdeztem.
-Bogi. Ő Harry és Louis haverja. Úgy ahogy az összes többi is aki ott volt. Egykor bírtam őket. De később megutáltam őket. Csak Harryékkel voltam jóba.- mondta Bett.
-Aha.. Értem. - mondtam.
-Akkor jó.- mosolygott Bett.
Nem sokára megérkeztünk a Big Benhez. Sok árus volt ott, mint mindig. 
-Na melyik árushoz menjünk először?- kérdeztem.
-Az ékszereshez!- mutatott fel Bett egy ékszeres standot.
-Nézd de gyönyörű ez a nyaklánc.!!- mondtam.
-Tényleg az.!!- mondta Bett mosolyogva.
-Arrébb megyek, megnézem a gyűrűket, meg a fülbevalókat. Maradj itt, és nézegess tovább. El ne merészelj menni innen, mert nem foglak megtalálni.!- mosolyogtam Bettre.
-Hát legyen.. Itt maradok.. De siess. Nincs kedvem egyedül lenni sokáig.- kacsintott Bett, majd elmentem egy gyűrűs standhoz.

                                              Bett szemszöge

Bogi gyönyörű szép nyakláncot nézett magának. De azt nem vette észre, hogy ez egy barátság nyaklánc. Azonnal megvettem, ezt adom majd szülinapjára 2 nap múlva. Remélem örülni fog neki. Gyorsan eltettem a táskámba és megcsörgettem, hogy merre van. Azonnal ott is volt mellettem. 
-Na Bogi. Vettél valamit.?- kérdeztem. 
-Igen vettem. Egy pár virágos fülbevalót vettem.- mondta Bogi.
-Biztos tetszeni fog anyukádéknak!- mondtam és elkezdtünk sétálni.
Elsétáltunk a Big Bentől egészen egy kis fagyizóig. 
-Gyere. Meghívlak egy fagyira!- mosolyogtam Bogira.
-Elfogadom. Köszi..!!. mondta Bogi, majd benyitottam a fagyizóba.
-Egy karamellt és egy csokit kérek- mondtam majd meglöktem Bogit, hogy kérjen ő is, mikor egy váratlan személy lépett be a fagyizóba........

2013. november 25., hétfő

16.rész

-Hát ez lenne az.. De mondom, hogy még nem jó.- motyogta.
Nem tudtam megszólalni. Nem tudtam mást csinálni.  Megcsókoltam.

-Khm... Bogi.. Azt mondtad nem leszel sokáig.- kukucskált e Niall az ajtón.
-Hoopsz.. Tényleg.. Na most már mindegy.. Megérte.- szakítottam meg csókunkat, majd felálltam az ágyról és lementem Niallal a konyhába.
-Azt hittük már sosem jöttök le kajálni!- mondta Bett mosolyogva.
-Hé, hol van Harry?- kérdezte Liam.
-Uh basszus tényleg.! Harry gyere le kajálni!- kiáltottam fel Harrynek.
Halk lépteket hallottunk a lépcsőn. Harry jött le. Leült velem szembe egy székre és enni kezdett.
-Mi megvártunk téged.. Te miért nem vársz meg minket?- lökte meg Louis Harryt mókásan.
-Bocsánat, csak már nagyon éhes vagyok.
-És akkor én mit szóljak haver?!!- mondta Niall mosolyogva.
Mindenki csak mosolygott Niall mondatán, és végre elkezdtünk enni. Igazi családi hangulat volt. Mindenki az asztalnál ült, és mindenki jóízűen vacsorázott. Mi egy nagy család vagyunk, akik jóban-rosszban kitartanak egymás mellett. Ezért szeretem őket ennyire.
-Köszönjük a vacsit csajok!- mondták egyszerre és boldogan.
-Egészségetekre fiúk!- mondtam és elkezdte Bett leszedni az asztalt.
-Hagyd csak Bett. Majd megcsinálom egyedül. Menj csak pihenni. Úgyis sok mindent csináltál egyedül. Most én jövök.!- kacsintottam felé.
-Majd én segítek neki!- mondta Niall és átkarolta a nyakam.
-Rendben. Köszönöm srácok!- mondta Bett és elment a szobájába.
Nos, Niallal elkezdtük leszedni az asztalt, majd a tányérokat a mosogatóba tettük. Maradékok nálunk sosincs, mert van 5 éhenkórász a lakásba, akik mindent felfalnak, amit az orruk elé raknak.
-Bassza meg!- káromkodott Niall, amikor véletlenül kicsúszott pár tányér a kezéből és a földre estek, és összetörtek.
-Semmi gond, Niall. Megyek a söprűért és feltakarítom!- mondtam mosolyogva, hogy éreztessem vele, hogy nincs semmi gond.
-Bogi... Én csináltam, majd én feltakarítom.! Vigyázz bele ne lép a...- kiáltott Niall.
-A francbaaaa.. Neee.. Áúúúúú.. Ez fáááj..- kiáltottam, majd a földre néztem, ami tiszta vér volt.
Kiáltásomra a fentiek is lejöttek, hogy megnézzék mi történt.
-Harry, azonnal hívj egy orvost!!- kiáltott Niall értem kapva, hogy kivegyen a szilánkok közül.
-Úristeen! Mi történt veled Bogi?- kiáltott fel Bett látva azt a sok vért körülöttem.
-Semmi gond nincs velem Bett. Most ha megbocsátotok mennem kell, fel kell takarítanom a szilánkokat.!- mondtam, majd leugrottam a kanapéról, ahova Niall tett.
-Nem mész te sehova! Bogii!! Ömlik a lábadból a vér..!! Tele van apró szilánkokkal a talpad! Azt akarod, hogy megműtsenek a kis szilánkok miatt?- kiáltott rám Louis.
-Jó na..- mondtam durcásan.
-Úristen El sem tudom hinni.. Ez mind miattam van.. Miért nem tudtam összetakarítani??!! Én hülye barom!!- szitkozódott magában Niall.
-Niall. Nem történt semmi komoly. Nem a te hibád! Ne szidd magad a baromságom miatt!- próbáltam egy kicsit lenyugtatni Niallt, de nem igazán sikerült.
-Haver, hívtál már orvost?- ordított Niall Harrynek.
-Igen, mindjárt itt lesznek- mondta Harry megijedten.
Kopogtattak az ajtón. Az orvos volt.

                                                     * * *

Eltávolította a lábamból az összes szilánkot, majd felvittek a szobámba, hogy pihentessem. Közben elaludtam.

Reggel a telefonomra keltem fel, ahogy csörög. Azt hittem, hogy az ébresztőm van beállítva, de nem. Apa hívott.
-Háló, apa?- szóltam bele a telefonba.
-Jó reggel kicsim! Hogy vagy?- kérdezte apa.
-Köszönöm jól vagyok. És ti otthon?- érdeklődtem.
-Itthon is minden rendben. Hiányzol mindenkinek.- mondta apa.
-Ti is hiányoztok nekem.- mondtam.
-Figyelj kislányom. Anyával azon gondolkoztunk, hogy hazajöhetnél pár napra és hozhatnád Bettet is.- mondta apa.
-Apa, ez fantasztikus ötlet.- válaszoltam.
-Örülök, hogy tetszik. Akkor este 8-kor indul egy gép Londonból Pestre. Azzal gyertek.- mondta apa.
-De apa...
-Semmi de apa. Azzal jöttök és kész. Éjfélkor találkozunk a reptéren. Szerbusz!- köszönt el apa, majd lerakta a telefont.
-De én most nem akarok hazamenni. 2 nap múlva szülinapom van.- mondtam magamnak, de éreztem, hogy ezt más is hallotta.
-Bett feljönnél egy kicsit?- kiáltottam le Bettnek.
-Mi a gond?- kérdezte Bett kissé megrémülve.
-Áh. Semmi gond nincs. Apa az előbb hívott fel. Az este 8-as repülővel haza kell mennem Pestre. És neked is jönnöd kell!!- mondtam lebiggyesztett szájjal.

2013. november 24., vasárnap

15.rész

-Mi az, hogy a képemre olyan merevedésetek volt, hogy nem tudjátok kiverni, és egy szegény csajon végzitek? Ha?- kérdeztem.
A fiúk nem mondtak semmit.
-Akkor megkérdezem még egyszer... Mi az, hogy megerőszakoltok egy csajt mert olyan merevedésetek van?- kiabáltam rájuk.

-Hát.. tudod.. nem éppen bírtunk magunkkal, és amúgy meg honnan tudod.?- kérdezte Louis csodálkozva.
-Na az pont, hogy titeket nem érdekel.!- vágtam hozzájuk. Semmi kedvesség nem volt bennem, amit a fiúkra irányíthattam volna. Undorodtam tőlük.
-Hát ha nem akkor nem.- motyogta Harry magában.
-Na te inkább meg se szólalj Mr.Merevedő.!- mondtam a végét elnevetve, ami Harrynek nem igazán tetszett. Felállt a kanapéról és felment a szobájába. Nem mentem utána.
-Na ezt jól megcsináltad.!- mondta Liam, és megrázta a fejét.
Nem mondtam rá semmit. Megsértődöttet játszottam, és feltrappoltam a szobámba. Bedugtam a fülembe a fülhallgatót és zenét kezdtem el hallgatni. Kissé kifáradtam a mai délelőtt után, ezért elaludtam.
Telefoncsörgésre ébredtem.
-Bogi, gyere le légyszives. 5 óra van. Segíts kaját csinálni az "állatoknak".- mondta Bett.
-Azonnal megyek.-motyogtam és letettem a telefont.
Felkeltem az ágyból, lementem Betthez a konyhába és éppen Niallal beszélgetett.
-De Bett. 12.-e van. 2 nap múlva lesz a szülinapja. Nem tom hol legyen akkor. Nem lehetne itt?- kérdezte Niall.
-Na jó! Legyen! Figyelj, akkor a terv az, hogy én Bogit elviszem vásárolni a Big Benhez, majd elmegyünk még egy csomó helyre, ti addig feldíszítitek a házat.- mondta Bett.
Ahogy kicsit beljebb sétáltam belerúgtam egy székbe.
-A franca. Látszik, hogy álmos vagyok még.- mosolyogtam magamon.
-Jaj, szia Bogi! De jó, hogy jössz, segíthetsz kaját csinálni az..
-Igen, az állatoknak!- mosolyogtam.
Bett erre csak bólintott, és izgatottságot vettem észre rajta.
-Minden rendben van?- kérdeztem.
-A lehető legnagyobb rendben.- mosolygott vissza Bett.
-Niall, hát te?- kérdeztem poénosan. hogy már megint megeszi a kajához a hozzávalókat. mielőtt megcsinálnánk.
-Áááh.. én ugyan semmiiiiit.- mondta és elvett egy paradicsomot a tányérról, majd elkezdett vele futni.
-Niaaaaalll!!! Állj csak meeeg!!- kiabáltam mosolyogva.
-Nem fogoooook!! Kapj eel hercegnőőőőőő!!!- kiáltott vissza boldogan.
Minimum ötször végigkergettem az egész házon, de még mindig futottunk. Boldogok vagyunk a történtek ellenére is. Egészen addig a pillanatig, ameddig két nagy kergetőzésünk közepette bele nem ütköztem Harrybe.
-Bocs nem láttalak.- mondtam mosolyogva.
Egy erőltetett lehető legkisebb mosolyt kaptam vissza, majd futottam Niall után. A többi fiú és előjött a szobájukból és csak néztek miket csinálunk Niallal.
-Állj meg szépfiúúúúú.!!- kiáltottam.
-Csak ha adsz valamit Hercegnőőő.!- kiáltott vissza.
-Adok csak állj meg.!- lihegtem.
-Na jó!- mondta, ezzel megállt.
-Megvaaaaaaagy szőkeeee.!!- kiáltottam, majd egy puszit nyomtam az arcára.
A többiek csak mosolyogtak ezen, de Harry a tekintetével megtudott volna ölni, amiért megpusziltam a szőkét. De nagyon jól érezzük magunkat, és nem foglalkoztam vele.
-Na de most már gyere segíteni kaját csinálni.!- mosolygott Bett.
-Megyeeeeeeeek.!- kiáltottam, majd megöleltem Niallt, és indultam a konyha felé.
-Nem kellett volna.- motyogta Harry magának.
Nem vettem róla tudomást, mivel nagyon is jó kedvünk lett hirtelen és nem akartam elrontani.
***
-KAJÁRA FEEEL!!!- kiáltott Niall, és leültünk az asztalhoz.
-Jó étvágyat mindenkinek!- mondtam, majd elkezdtem enni a szendvicsem, majd el bele se haraptam, mert Harry nem volt köztünk.
-Harry hol van?- kérdeztem kíváncsian.
-A szobájában van, dalt ír.- mondta Louis.
-Felmegyek hozzá, lehozom őt enni.- mosolyogtam.
Sétáltam fel az emeletre, közben meghallottam, hogy gitáron játszik. Nagyon szépen hangzott. Ott álltam Harry ajtajánál hallgatóztam, egyszer csak elhallgatott a gitár.
-Bejöhetsz ám, nem harapok.- mondta Harry.
Benyitottam hozzá, az ágyán ült egy gitárral a kezében, papírgalacsinok körülötte.
-Ahogy elnézem, igen csak benne vagy a munkában.- mosolyogtam.
-Amint látod igen, dalt írok. De még sokat kell rajta dolgoznom..-motyogta.
-Eljátszod nekem?- kérdeztem mosolyogva.
-De még nincs kész, és még nem jó teljesen..
-Nem baj. Hallani szeretném- mosolyogtam.
-Hát legyen.- mosolyogta, majd ujjai a gitár nyakára szaladt, majd megszólaltatta azt. Először bevezetőt játszott, majd énekelni kezdett hozzá:

I figured it out
I figured it out from black and white
Seconds and hours
Maybe the height to take some time
I know how it goes
I know how it goes from wrong to right
Silence and sound
The day ever hold each other tight like us?
The day ever fight like us?
You and I
We don't wanna be like them
We can make it till the end
Nothing can come between you and I
Not even the Gods above can separate the two of us
No nothing can come between you and I
Oh, you and I
I figured it out
Saw the mistakes of up and down
Meet in the middle
There's always room for common ground
I see what it's like
I see what it's like for day and night
Never together
'Cause you see your things in a different light like us
Did we never try like us?
You and I
We don't wanna be like them
We can make it till the end
Nothing can come between you and I
Not even the Gods above can separate the two of us
'Cause you and I
We don't wanna be like them
We can make it till the end
Nothing can come between you and I
Not even the Gods above can separate the two of us
No nothing can come between you and I
Oh, you and I
You and I
We could make it as we are
You and I


-Hát ez lenne az.. De mondom, hogy még nem jó.- motyogta.
Nem tudtam megszólalni. Nem tudtam mást csinálni.  Megcsókoltam.



Érdemes lefordítani magyarra a dalszöveget, mert szerintem iszonyat jóó.:)) pussz.;)

2013. november 18., hétfő

14. rész

-Ne felejtsd 3 emelet, lépcső mellet jobbra.!- kiabált utánam Bett.
-Köszi!- kiáltottam vissza és bementem az életem egyik legfontosabb iskolának ajtaján.

Beléptem az iskolába. Üres volt. Körbenéztem, hogy megtaláljam a lépcsőt, és hamar meg is lett. Megmásztam a lépcső fokait, lassan felértem a 3. emeletre.  A lépcső vége egy hosszú folyosóra nyílt. 
-Ijesztő lehet sötétben!- mondtam magamnak, közben a magyar barátaimra gondoltam. -Bárcsak itt lennének velem a csajok! Tuti megijesztenének ilyenkor!- sóhajtoztam magamnak.
Közben nézegettem a falakon a tabló képeket. Nagyon szépek voltak. Megfordultam és egy ajtót pillantottam meg, aminek az ajtaja egy kicsit nyitva volt. Hangokat hallottam. Odaálltam az ajtó előtt, hogy hallgatózzak egy kicsit.:
 -Hol lehet ez a lány? Remélem nem tévedt el idefelé jövet.- szólt egy női hang.
-Ne aggódjon Rose, biztos minden rendben van Bogival.- mondta egy férfi.
Tudtam, hogy rólam beszéltek, ezért bekopogtam.
-Tessék!- szólt egy női hang.
Beléptem az ajtón. Az igazgatónő ült az asztalnál, és egy férfi vele szemben, és egy fiú egy széken.
-Jó napot kívánok! Barsi Boglárka vagyok! 11 órára volt időpontom, hogy regisztráljak.- mondtam.
-Jó napot! Örülök, hogy végre itt van hölgyem! Foglaljon helyet!- mondta.
-Köszönöm.!- mondtam és leültem az igazgatónővel szembe az asztalhoz.
-Engem Rosalinda Martinnak hívnak! Én vagyok az igazgatónő! De hívj csak Rose néninek.- mondta kedvesen. -Nem kell bemutatkoznod. Tudjuk ki vagy. Hiszen a mappádat többször is elolvastam.- tette hozzá.
-Rendben.- elmosolyodtam.
-Ő itt az osztályfőnököd Daniel Resh. És ő a fia Tom.- mutatta be a körünkben ülé férfiakat.
-Üdvözlöm.! Daniel vagyok! Hívjon Dan tanárúrnak!- mondta mosolyogva.
-Szia Bogi! Tom vagyok! Az egyik osztálytársad!- mondta kedvesen.
 Itt mindenki ennyire kedves????
-Örvendek!- mosolyogtam vissza Tomnak és Dan tanár úrnak.
-Bogi, most pár papírt ki kell töltenie és már készen is lennénk!- mondta Rose igazgatónő.
-Rendben.- mosolyogtam.
Pár papírlapot nyomott az igazgatónő a kezembe, amit ki kellett töltenem. Adott egy tollat is, amit megtarthattam. Nem tartott sokáig, míg kitöltöttem a lapokat.
-Hát ezzel készen is lennénk!- mondta az igazgatónő.
-Tom, fiam. Vezesd körbe Bogit az iskolában légyszíves!- mondta Dan tanárúr Tomnak.
Bólintott egyed és kinyitotta az ajtót.
-Mehetünk?- kérdezte.
Bólintottam.
-Viszont látásra. További szép napot!- köszöntem el illedelmesen, ahogy anya tanította még kiskoromban.
-Köszönjük magának is! Viszlát!- mondta az igazgatónő és kiléptem az ajtón.

-Szóval, te az osztálytársam vagy?- kérdeztem mosolyogva.
-Nagyon úgy tűnik.- mosolygott vissza kedvesen.
-Ez az osztálytermünk?- kérdeztem.
 -De sajnos még mások is.- mondta halkan. -Amúgy igen, ez a miénk.
-Miért? Még kik lesznek az osztálytársaim?- kérdeztem kíváncsian.
-Hát, lehet hogy ismered őket.- motyogta. -Akik ilyen rosszabb emberek velük fogom kezdeni.- motyogta.
-Oké.- mondtam.
-Hát. Először is Harry Styles. Ő a legrosszabb az osztályunkban. Utána Zayn Malik, és Louis Tomlinson, Liam Payne, Niall Horan követik.- mondta.
Szám eltátottam szavai hallatára. De ők hogy lehetnek rosszak??- gondoltam magamba.
-Ömm.. Ismerem őket.- motyogtam.
-Uh.. Hát jobb előbb, mint utóbb.- mondta.
-Mit csináltak, amiért rossznak tituláljátok őket.?- kérdeztem meglepődötten.
-Hát.. Olyan dolgokat, mint például megfognak egy lányt és beviszik a WC-be és azt csinálják vele. De ez csak egyszer történt, amikor..- ezzel abbahagyta..
-Amikor??- kérdeztem kíváncsian.
-Amikor Dan tanár úr kézre adta a fényképedet. Olyan szinten volt keményedésük, hogy nem volt nekik elég, hogy kielégítsék magukat. Ezért megfogtak egy lányt és..  igen..- mondta és lehajtotta fejét.
-Köszönöm, hogy elmondtad nekem ezt. Nagyon hálás vagyok érte. Majd később még találkozunk. Megadod a számod?- kérdeztem.
-Aha persze.- fogott egy tollat és ráírta a kezemre a számát.
-Köszönöm. Majd hívlak.- futottam a lépcsőhöz.
-Oké. Majd később.- kiáltott.
Nem válaszoltam neki, csak futottam ki az iskolából, hogy minél előbb hazaérjek Félúton eszembe jutott, hogy Bettet fel kellett volna hívnom, ha végzek.
Nagyon mérges voltam ezért nem hívtam fel. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a házunk előtt vagyok. Lihegtem ,mert egészen a sulitól futottam hazáig. Benyitottam a házamba a fiúk a nappaliba ültek. Mindegyik fiú ott ült és meccset néztek. Becsaptam az ajtót és mindegyik fiú rám nézett. Gyorsan felfutottam a szobámba és ledobtam a táskám az ágyamra és a telómat előkaptam és írtam egy SMS-t Bettnek:
 
          "Ne gyere most haza, mert nagy veszekedés lesz! Ha szeretnél látni akkor felőlem gyere,de ne lepődj meg ha háború lesz itthon! Bogi xx"

Gyorsan elküldtem neki, és lementem a fiúkhoz. Pont vége lett a meccsnek mikor leértem. Megfogtam a távirányítót és lekapcsoltam a TV-t. A fiúk kérdően néztek rám, hogy mégis mi okom van rá, hogy ilyet tettem. Kicsit durvább hangon megszólaltam nekik.
-Mi az, hogy a képemre olyan merevedésetek volt, hogy nem tudjátok kiverni, és egy szegény csajon végzitek? Ha?- kérdeztem.
A fiúk nem mondtak semmit.
-Akkor megkérdezem még egyszer... Mi az, hogy megerőszakoltok egy csajt mert olyan merevedésetek van?- kiabáltam rájuk.

2013. november 17., vasárnap

13.rész

Sajnálom, hogy csak most tudtam hozni, de elhagytam a füzetem és nem tudom fejből!!

-Harry, miért  vagy meztelen?- kérdeztem kíváncsian és nem a hasára és a férfiasságára összpontosítva.
-Azért, mert reméltem, hogy megkívánsz és esetleg bejössz, mert nagyon fázom már.- motyogta Harry dideregve.
-Te nem vagy normális. Menj be! Én maradok kint!- vágtam hozzá.
-Gyere be légyszíves.! Bent megbeszéljük!- mondta és megfogta a kezemet és behúzott a házba.
Nem nagyon volt kedvem vitatkozni vele, mert iszonyatosan fáztam. Bementünk a házba. A fiúk ott ültek és mosolyogtak valamin.
-Mi van fiúk.?- kérdeztem mosolyogva.
-Áh. Bogi. Semmi!- mosolygott Liam.
-Haver öltözz már fel!- szólt Louis mosolyogva.
-Ú basszátok meg! Tényleg!- mondta és futott fel a szobájába meztelenül.
Most már értettem miért nevettek ennyire mikor bejöttünk kintről. Bett a konyhába volt.
-Minden rendben?- kérdezte Bett és odaadott egy bögrét, amibe forró kávé volt.
-Azt hiszem, de még nem beszéltünk, ja és köszi!- mondtam.
-Menj fel hozzá. Beszéljétek meg!- mondta Bett.
-Okés. Majd jövünk.- mondtam, és felsétáltam Harry szobájához.
Mielőtt bementem volna bementem a saját szobámba hátha hallok valamit. Nem igazán jártam szerencsével. Nem hallottam semmit. Átmentem Harry szobája elé. Bekopogtam.
-Harry. Beengednél.?- mondtam.
Nem kaptam választ. Benyitottam. Az ágyán feküdt. Odamentem hozzá. Aludt. Aranyos volt. Nem akartam felébreszteni. Kimentem a szobájából és lementem a többiekhez.
-Na hogy ment?- kérdezte Bett.
-Sehogy, alszik.- mondtam és leültem a kanapéra Louis mellé.
-Hol van Niall.?- kérdeztem csodálkozva.
-Nem tom. Valami csajjal van találkozója, majd jön valamikor.!- mosolygott Zayn.
-Hát o-ookéé.!- mosolyogtam. -Milyen mese ez?- kérdeztem tőlük.
-Azt hiszem valami Batman féleség lehet!- mondta Louis.
-Jónak tűnik.- mondta Bett.
Bólintottam.
                                              ***
Gyorsan eltelt mesenézéssel az idő. Közben lassan beesteledett. A fiúk eltávoztak, velük együtt az álmos Harry is, aki még félig aludt. Bett is velük tartott egy darabig.
Távozásuk után előkaptam a laptopom és megnéztem az e-mail-eket és beléptem Facebookra meg Twitterre.
Tweetem a mai napról:
       #Lehetett volna jobb napom is de ez is elment a srácokkal.! @Louis_Tomlinson @Real Liam Payne @Zayn Malik @Elizabeth Taily.

Gyorsan leléptem mindenhonnan, mert már nagyon álmos voltam.  Leraktam az íróasztalra a laptopom, a fülhallgatót bedugtam a fülembe és zenét hallgattam a telefonomról.

                                             ****
Reggel Bett hívására keltem fel.
-Halló! Bett.?- szóltam bele a telefonba.
-Szia Bogi! Igen én vagyok! Figyelj üzentek a suliból, hogy ma be kell menned. Be kell regisztrálnod magad a suliba.- mondta Bett.
-Augusztus 11-én?- kérdeztem meglepődve.
-Igen. Muszáj lesz bemenned. Mert csak ma tudnak fogatni.- mondta Bett.
-Hát jó. És hány órára kell bemenni.?- kérdeztem álmosan.
-11 órára.- mondta.
-Elkísérnél a suliba.? Mert ugye arra még nem jártam.- mosolyogtam.
-Persze. Fél 11-re ott leszek érted!- mondta.
-Okés. Köszi. Szia.- mondtam, ezzel leraktam a telefont.
Ránéztem az órára. 9 óra van. Még van időm. Lementem a konyhába reggelizni. Elővettem a gabonapelyhet meg a tejet. Beleöntöttem minden hozzávalót egy tálba és elkezdtem enni. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Futottam fel a szobámba érte.
Anya hív.
-Szia Anya!- üdvözöltem anyát.
-Szia Kislányom. Minden rendben van veled.? Mesélj, mit csinálsz?- hadart anya kíváncsian.
-Anya! Nyugodj meg. Minden rendben van. Most jelen pillanatba reggelizni készültem.- mondtam.
-Az jó. Az iskolába voltál már.?- kérdezte.
-Ma fogok menni regisztrálni. Már alig várom. 11 órára van időpontom.- mondtam.
-Na oké. De most megyek, mert nélkülem megáll az élet itt az oviba! Amúgy csak azért hívtalak, mert a keresztanyád kíváncsi volt, hogy mi van veled.- mondta anya.
-Oké. Puszilok az oviba mindenkit. Szia.- mondtam és leraktam a telefont.
Ránéztem az órára. Még csak negyed 10 volt. Lementem a konyhába ismét és végre megettem a gabonapelyhemet.
Reggeli után elhatároztam, hogy lefürdök. Pont másztam bele a kádba, erre megcsörrent a telefonom.
-Pont akkor hív mindenki, amikor dolgom van.- motyogtam magamba.
-Haló tessék!- szóltam bele a telefonba.
Senki sem szólt vissza. A vonal másik végén lerakta az illető a telefont.
-Na szép. Nem képesek beleszólni.- szitkolóztam magamba.
Végeztem a fürdéssel. Ránéztem az órámra.
-Naneeeeeeeeeeee.. Negyed 11 van.?!! - kiáltottam fel.
Gyorsan felkaptam egy Egyesült Királyság zászlós toppot meg egy farmer rövidnacit, egy átlagos sminket raktam fel magamra, megfésültem hosszú hajam és lementem a nappaliba és felvettem a bakancsom. Kopogtattak az ajtón. Kinyitottam az ajtót. Bett volt az.
-Indulhatunk?- kérdezte Bett mosolygósan.
-Mehetünk.- mosolyogtam vissza neki.
Elindultunk a Big Ben felé. Kb. 15 percet sétálhattunk. A  Big Ben-nél árusok álltak.
-Bett. Még úgyis van negyed órám. Ott a suli, ha minden igaz. Gyorsan megnézzünk mit árulnak?- kérdeztem reménykedve.
-Oké! Tényleg ott a suli egy köpésre. Gyorsan nézzük meg és utána siessünk oda!- motyogta Bett.
Odasétáltunk egy árushoz. Gyönyörű szép ékszereket árult.
-Jajj de széép gyűrű!!- kiáltottam fel.
-Szerintem is szép!- mondta Bett. -Bogi mennünk kell! 5 perc múlva 11 óra. Ne akarj elkésni.- utasított Bett.
-Menjünk!- mondtam, és elindultunk az iskolához.
Nem sétáltunk sokat. Tényleg szinte ott volt a Big Ben előtti utcában. Közben kaptam egy SMS-t Harrytől.:
                         
            "Sok sikert Szerelmem a regisztráláshoz! Nagyon szeretlek! Harry.xx"

Nagyon aranyos tőle, hogy gondolt rám. De nem volt időm visszaírni neki, mert megérkeztünk az iskola elé.
-Na most Bogi, amíg te bent leszel én ott leszek a Big Ben-nél az árusoknál.! Biztos ügyes leszel!- monda Bett.
-Okés! Majd hívlak ha végeztem és itt kint találkozunk!- mondtam.
-Ne felejtsd 3 emelet, lépcső mellet jobbra.!- kiabált utánam Bett.
-Köszi!- kiáltottam vissza és bementem az életem egyik legfontosabb iskolának ajtaján.

2013. október 31., csütörtök

12.rész

-Az jobban fog, amit otthon fogunk csinálni.- kacsintott és egy perverz mosoly ült le az arcán.
Harry közben kijött a WC-ből.
-Csá haver! Hát te?- kérdezte Harry.
-Csak beugrottam megnézni, hogy a királylány jól van-e.- mondta és megsimogatta az arcom.
-Kösz Zayn, jól van, most már mehetsz!- mondta Harry.
Látszott rajta, hogy előtört a féltékenysége.
-Nyugi Hazz. Nem történt semmi.!- csitítgattam, miközben kitolta Zaynt az ajtón.
-Most jobb?- kérdeztem mérgesen.
-Talán.- bólintott.
Megráztam a fejem és én is elkezdtem pakolni. Összecsomagoltunk. Vártuk Louist, hogy haza vigyen minket.
A kórház előtt megállt egy kék BMW. Lou szállt ki belőle és odajött hozzánk.
-Sziasztok. Mehetünk?- kérdezte.
-Mehetünk.- mondta Harry.
Felvette Louis a csomagomat és berakta a kocsiba, majd kinyitotta nekem a hátsó ajtót.
A fiúk is beszálltak a kocsiba. Louis vezet, Harry az anyósülésen ül.
-Miért nem hátul ülsz?- kérdezte Louis kíváncsian.
-Kicsit összevesztünk. Nem nagy dolog. De azért tudod, velem nem érdemes vitatkozni.- válaszolta Harry.
Nem nagyon érdekelt miről beszélgetnek, ezért elővettem a fülhallgatóm és zenét hallgattam. De azért próbáltam a tükörben leolvasni a szájukról mit beszélnek.
-Miért csinálja ezt?- kérdezte Harry Louistól.
-Nem tudom, de ezt ismét muszáj lesz megbeszélnetek, mert ez így nem jó.- mondta Louis.
Hátra nézett, látta, hogy zenét hallgatok. Tekintetünk összeért. Rámosolyogtam, de csak egy fejrázást kaptam válaszul.
-De remélem Bogi tudja, hogy nagyon szeretem, és hogy a legjobbat akarom neki.- mondta Harry.
-Reméljük.- mondta Louis és ismét találkozott tekintetünk.
Sikeresen hazaértünk a kórházból. Még mindig zenét hallgattam. Nem nyitotta ki senki nekem az ajtót. Nem mintha nem tudnám kinyitni, csak már megszoktam a fiúk udvariasságát.
-Na mi rosszat csináltam? Az lehet a baj, hogy énekeltem?- gondoltam magamba, majd kiszálltam a kocsiból.
Louis nem ment be a házba megvárt engem és becsukta előttem az ajtót. Kihúzta a fülemből a fülhallgatót.
-Mi történt a kórterembe, amiről nem tudok?- kérdezte.
-Semmi különös, csak Harry elment WC-re és eközben megérkezett Zayn és a falhoz nyomott, szorította a derekam, megcsókolt meg ilyesmik történtek.. és kijött Harry, letépte rólam, megkérdezte mit keres itt, és kiráncigálta a kórteremből, és felkaptam a vizet és most itt járunk.- mondtam nyugodtan.
-Akkor értem, hogy miét van ennyire kiborulva Hazz. De most már menjünk  be. Biztos vár rád.- mondta és kinyitotta a bejárati ajtót. Beléptem. Nem láttam senkit. Ledobáltam a cuccaimat a kanapéra és felmentem a szobámba. Ledőltem hasra az ágyra. Kinyílt a fürdőszobaajtó. Harry jött ki alsógatyában. Elkezdett táncolni, majd felállt az íróasztalomra, ami majdnem összetörött alatta. Elkezdtem olyan hangosan nevetni, amikor megroppant Harry alatt az asztal, hogy Louis felkiabált, hogy minden rendben van-e.
-Harry szállj már le, széttörik!- mondtam levegő után kapkodva.
-Na most már egy kicsit nyugodj meg, mert akkor nem folytatom a sztriptízelést.- mondta.
A sztriptíz szó hallatán ismét elkezdtem hangosan nevetni és leestem az ágyról, de ott is csak nevettem bénaságomon.
-Jó.. szólj ha kiröhögted magad te kis...
-Mi van itt?- kérdezte Louis.
Most már csak mosolyogtam magamon, és csak azt hajtogattam, hogy: -a szerencsétlen formám, a szerencsétlen formám.
-Ez a kis ...- mondani akarta Harry.
-Hé, a barátnőd! Ne mondj már rá ilyet.!- kiáltott rá Louis.
Hirtelen befejeztem a mosolygást magamon. Felültem a földön.
-Mit mondtál rám?- kérdeztem normális hangnembe Harrytől.
Nem kaptam választ.
-Hallod!?! Mit mondtál rám?- kérdeztem kicsit hangosabban, és felálltam, odaálltam elé.
Könnybe lábadt a szemem, de Harry nem vette észre.
-Utoljára kérdezem.. Mit mondtál rám?- kérdeztem idegesen.
-Bogi. Nem mo..
-Kuss Tomlinson!- mondtam Louisnak a szemébe, de ő észrevette, hogy mindjárt sírok.
Látta a szememben a haragot, és tudta mire készülök.
-Bogi! Ne tedd!- mondta Louis.
Nagy csattanás hallatszott. Pofon vágtam Harryt. Nem terveztem erősnek, de az volt.  Harry leborult fájdalmában.
Kifutottam a szobámból és lefutottam a lépcsőn és ki az ajtón. Leültem a kinti lépcsőre sírni. Kicsit hideg volt. Fújt a szél, egy pólóba és egy rövidnadrágba voltam kint. Fáztam, ezért összegömbölyödve sírtam. Elterveztem, hogy felállok és elmegyek sétálni egyet, de szinte odafagytam a lépcsőhöz.
Kinyílt az ajtó. Bett hozott egy pulcsit.
-Nem szeretnél bejönni?- kérdezte, miközben belebújtam a meleg pulcsiba.
-Nem. Egyedül akarok lenni. Amúgy mit csinál Harry?- kérdeztem flegmán.
-Sír. Mióta kimentél, azóta sír Louis vállán.- mondta Bett.
-Hívd ki légyszíves!- mondtam kedvesen.
-Ahogy akarod! Kihívom Harryt.- mondta és bement.
Ahogy beért az ajtón, már hallottam is, hogy kiabál Harrynek, hogy jöjjön le hozzám.
Kinyílt az ajtó. Harry jött ki.
-Most már elmondod, hogy mit mondtál rám, vagy kell még egy pofon.- mondtam a mögöttem álló Harrynek.
Nem válaszolt.
Felálltam, szembefordultam vele, megdöbbentett amit láttam.
-Harry, miért  vagy meztelen?- kérdeztem kíváncsian és nem a hasára és a férfiasságára összpontosítva.

2013. október 30., szerda

11.rész

Visszafeküdtem az ágyamba és elaludtam.
Reggel telefoncsörgésre ébredtem.
-Szia! Jól vagy? Mi van veled? Ki lőtt le? Mi történt?- kérdezte egy ismerős hang a telefonból.
-Bocsi, de nem tom ki vagy!- válaszoltam zavartan.
-Bocs Hugi, itt Balázs a bátyád.! Elfelejtettem bemutatkozni.- mondta.
-Jaj de jó, hogy felhívtál bátyó! Am köszi jól vagyok!  Váll alatt meglőtt a barátom.- mondtam.
-Hogy mi? Te most együtt vagy valakivel?- kérdezte nyugtalanul.
-Ömm.. Igen, csak ne ordíts, mert itt alszik mellettem.!- mondtam.
-Csak aludtam!- motyogta Harry.
-Ó ha jól hallom felébredt a szőke herceg!- gúnyolódott Balázs.
-Maradj már!- vágtam vissza. -Amúgy meg barna, göndör haja van!- motyogtam utána.
-A te fiúideálod mi?!- szemétkedett Balázs.
-Fhuu.. - mondtam.
Harry csak hallgatta, amiket beszéltünk és csak mosolygott rajta.
-Amúgy mellesleg hogy hívják a Barna Göndör herceged?- kérdezte gúnyosan.
-Harry, Harry Styles! És akadj már le a "herceged" szóról!- mondtam mosolyogva.
-Fhuu.. Az a seggfej lőtt meg téged. Dani elmesélt mindent.- mondta mérgesen.
-Jó na! Nyugi van! Igen ő volt. De már nem számít.- mondtam.
-Te már csak tudod Hugi! De most leteszem, mennem kell! Majd később még jelentkezek! Szeretlek! Szia!- mondta.
-Oké, én is! Szia!- mondtam és letettem a telefont.
-Most a tesód is seggfejnek tart?- kérdezte Harry, és lebiggyesztette a száját.
-Nagyon úgy tűnik, de semmi jelentősége nincs.- mosolyogtam.
Kinyílt a kórterem ajtaja, és belépett egy orvos.
-Jó reggelt! Hogy aludtak?- kérdezte kedvesen.
-Egész jól.- feleltem. -Délután hazamehetünk?- kérdeztem reménykedve.
-Ha minden jól megy igen.- felelte az orvos.
-Fiatalúr. Maga most is távozhat, ha gondolja.- fordult vissza a doki.
-Köszönöm, de a hölggyel szeretnék hazamenni!- kacsintott Harry.
-Értem, akkor délután visszajövök!- mondta az orvos és kiment a kórteremből.
-Te hülye vagy. Most miattam bent maradsz délutánig a kórházba?- kérdeztem mosolyogva.
-Igen, érted bármit!- kacsintott.
Beszélgetéssel töltöttük el a délelőttöt. Ebédidőbe kimentünk sétálni a kórház parkjába, ami gyönyörű volt.
-Milyen gyönyörű itt, nem?- kérdeztem.
-Igen, tényleg gyönyörű, amit látok.- mondta és rám nézett.
-Harry! Én nem vagyok szép!- világosítottam fel.
-Igazad van, Te gyönyörű vagy!- mondta.
Szerintem észrevette, hogy elpirultam, mert halk nevetésbe kezdett. A köntösöm zsebébe megszólalt a telefonom. Louis hív.
-Halló. Louis? Szia, Mizu?- kérdeztem.
-Szia. Mikor mehetek értetek? Hiszen már 3 óra van.- mondta Louis.
-Menyiii.??? 3 óra?? Elment ám az idő. Lou visszahívlak 10 perc múlva. Szia!- mondtam és letettem a telefont.
-Harry siessünk vissza! 3 óra van!
-Oké, siessünk!- mondta Harry.
Rohantunk vissza a kórházba. Az orvos már a kórterem előtt várt minket.
-Jöjjenek. Csomagoljanak nyugodtan. Itt a zárójelentés. Ha készen vannak indulhatnak is haza.- mondta az orvos boldogan.
-Köszönjük. Viszlát!- mondtam.  -Felhívom Louist, hogy jöhet értünk.- mondtam Harrynek.
Bólintott, és becipzározta táskáját.
-Halii Lou! Bogi vagyok! Jöhetsz értünk.- mondtam boldogan.
-Oké, mindjárt ott vagyok! Szia!- mondta.
-Oks Szia!- mondtam és leraktam a telefont.
Miután letettem a telefont belépett Zayn a kórterembe. Harry addig elment elintézni folyóügyeit.
-Hát te?- kérdeztem Zayntől.
-Csak látni akartalak.- mosolygott és közeledett hozzám.
-Nyugi Zayniiii!- mosolyogtam.
-Na ezt most fejezd be.!- morogta.
Átkarolta a derekam és szorítani kezdte.
-Bazd Hazz! Pont most kellett WC-re menned!- gondoltam magamban.
-Zayn! Ez fáj!- motyogtam a fülébe, hogy Harry ne hallja.
-Az jobban fog, amit otthon fogunk csinálni.- kacsintott és egy perverz mosoly ült le az arcán.

2013. október 29., kedd

10.rész

Félrehúzódtunk és megálltunk egy térkép mellett. A mögöttünk lévő kocsi is félreállt. Megismertem. Harry kék kocsiját.
-Figyeljetek, most én kiszállok. Bármi történik a kocsiban maradtok! Értve vagyok.?- kérdeztem kissé idegesen. A lányok bólogattak.
-Ha baj lesz, ha megpróbál megütni téged, én kiszállok és agyonverem.!- mondta Dani idegesen.
-Maradsz!- ordítottam rá és kinyitottam a kocsiajtót.
A mögöttünk lévő kocsi ajtaja is kinyílt. A visszapillantó tükörből láttam a fegyver csövét. Kiszálltam az autóból és odasétáltam a térképhez.
A kék kocsiból egy hangot hallottam meg.
-Ne lőjj!- ordította.
Mire odafigyelhettem volna szörnyű fájdalmat éreztem a jobb karomban, a bal tenyeremmel fogtam és térdre borultam. Dani ezt meglátta, kiugrott a kocsiból és odarohant hozzám. A lányok rátapadtak az ablakokra, hogy lássák, mi történik.
-Jól vagy?- kérdezte Dani.
-Mit keresel itt? Ülj vissza a kocsiba! Most!- ordítottam idegesen rá.
-Nem tehetem. Kórházba kell, hogy vigyelek, hisz vérzik a karod!- felelte.
Közben a másik kocsiból kiugrott Harry és Zayn.
-Meglőtted te barom!- ordított Dani Harrynek.
-Bogi jól vagy?- kérdezte Harry.
-Ja, jól vagyok.- mondtam fájdalmas képet vágva, mert nagyon fáj.
-Te hülye barom! Miért volt jó meglőni? Láttad, hogy ő szállt ki, miért lőtted meg? Ez mind a te hibád!- ordította Dani Harrynek.
Utólag már csak annyit láttam, hogy Harry a földön fekszik, Kata próbálja Danit leszedni Harryről, majd sikerül. Zayn Harryt próbálja felállítani.
-Hagyjad már Dani! Bogit kórházba kell vinni! Most!- kiabált Lejla Daninak, aki felkapott és berakott a kocsiba.
-Majd a kórházba találkozunk!- kiabálta Dani a két fiúnak.
Odaértünk. Dani végig a kezébe fogott, majd bekerültem a kórterembe. Egyedül voltam benne. A többieknek nem szabad hozzám bejönniük.Egyedül voltam. Később behoztak egy fiút mellém. Az egyik orvos eltakarta az arcát. Később felismertem. Harry az.
-Szóval mind a ketten egy kórházba és egy kórterembe kerültünk! Hurrá!- gondoltam magamba, majd elaludtam.
Arra ébredtem fel, hogy a többiek mellettem vannak.
-Figyeljetek, ha Harry felébred menjetek majd ki, mert beszélnünk kell.! Köszi!- mondtam, amire csak bólogattak.
Nem sokkal később felébredt Harry.
-Na mehettek!- mondtam.
-A folyosón leszünk! Tudod mit kell tenned!- kacsintott Dani és kimentek a kórteremből.
-Jól vagy Harry?- kérdeztem aggodalmasan.
-Jól vagyok, és te?- kérdezte rám se nézve.
-Én is.!- mondtam.
Csend lett a kórteremben.
-Miért nem engedted be a barátaimat a saját házamba?- kérdeztem érdeklődve.
-Nem tudtam, hogy a srác a rokonod, azt hittem zaklatód van!- mondta.
-Jó. És miért nem adtad oda a telóm, mikor beszéltél vele?- kérdeztem.
-Mert pont aludtál, és különben is akkor éreztük jól magunkat, emlékszel?- kérdezte mosolyogva.
-Igen emlékszem. Na de valamikor is kikerülök innen, ugye nem fog változni semmi köztünk?- kérdeztem, majd Harry felkelt az ágyából és mellém feküdt.
-Remélem nem fog. Tudnod kell, hogy nagyon sajnálom, hogy ilyet tettem veled. Nagyon szeretlek.!- mondta teljes őszinteséggel.
Mivel én is nagyon szeretem őt megcsókoltam, hogy viszonozom ezt az érzést.
Kinyílott az ajtó. A fiúk léptek be rajta.
-Louis, Liam, Niall! Nagyon örülök nektek srácok!- mondtam megtörve csókunkat Harryvel, de muszáj volt.
-Jól vagy nyuszkó?- kérdezte Liam kacsintva.
Mosolyogtam és bólogattam.
-Nagyon aggódtunk miattad szépségem!- mondta Niall mosolyogva.
-Nyugi fiúk! Minden rendben! Nem sokára hazamegyek, vagyis remélem!- mondtam mosolyogva.
Az ajtó kinyitódott és bejöttek a többiek is, egy orvossal együtt.
-estére bent marasztaljuk önöket megfigyelésen, ha minden jól megy délután haza is mehet!- aki ezzel ki is ment a kórteremből.
-Bogi, mi a reggeli géppel megyünk haza!- mondta Dani.
-Most kell elbúcsúznunk, mert messze van a hotelünk, és még csomagolnunk kell!- mondta szomorúan Réka.
-Kár, hogy mentek!- mondtam szomorúan.
Végigöleltem a csapatot, és könnyes búcsú után elmentek a kórházból a hotelükbe.
-Harry, te is holnap mész haza ugye?- kérdeztem.
-Igen, de mivel már 9 óra van, srácok menjetek, mert már mindegyikőnk álmos.!- mondta Harry ásítozva.
-Oké, holnap találkozunk!- mondta Zayn és elmentek a fiúk is a kórházból.
-Jó éjt, Harry!- mondtam neki, de választ nem kaptam rá.
Halk szuszogásra lettem figyelmes. Harry már aludt. Felkeltem az ágyból, puszit adtam az arcára és belemotyogtam halkan a fülébe:
                             
                                                Jó éjszakát szerelmem! <3

Visszafeküdtem az ágyamba és elaludtam.

2013. október 25., péntek

9.rész

Belementem az üzenetekbe. Megláttam annak a bizonyos Ashleynek a képét.
Gyönyörű lány!
Tudom nem volt szép, de megnéztem, hogy mit SMS-eztek.
Amint kiderült, hogy az a bizonyos Ashley, Harry ügyvédje.
Lépteket hallottam. Kiléptem gyorsan az üzenetekből, lezártam a telefont, és átdobtam a kanapé másik oldalára. Én alvást színleltem, mivel feküdtem a kanapén.
-Alszik az én hercegnőm!- sóhajtott fel Harry, miközbe betakart egy pléddel.
Egy könnycsepp csordult ki a szememből, amit ő is észrevett.
-Lehet rosszat álmodsz, lehet velem álmodsz, lehet azt álmodod, hogy együtt éljük le életünket. De én nem leszek veled, ha nem engedsz magadhoz, ha nem engeded, hogy veled legyek. Megtudnám ölni magam érted. Tudom, hogy nem vagyok jó hozzád, nem vagyok tökéletes neked, mert én így gondolom!- mondta Harry és éreztem, hogy sír.
Kinyitottam a szemem, az övé csukva volt. Minden gondolkodás nélkül megcsókoltam.
-Tökéletes vagy nekem, veled szeretnék lenni. Nem csinálhatsz magaddal semmit, mert megyek utánad!- mondtam megszakítva csókunkat.
-Te fent vagy? Hallottad miket mondtam neked?- kérdezte meglepődötten.
-Mindent hallottam, és nagyon nagyon szeretlek kis Göndör.!- mondtam és kacsintottam egyet.
-Én mindennél jobban szeretlek Hercegnőm.- mondta őszintén és látszott rajta a szerelme irántam.
Nem kellett sok idő, elaludtam Harry ölében. Észre sem vettük, és eldőltünk a kanapén.
Reggel ajtókopogtatás ébresztett. Harry békésen aludt tovább. Ajtót nyitottam.
-Jó reggelt kisasszony! Elnézést, hogy korán reggel zavarom, de...- ezzel leütött egy bottal, és az egyik vállán feküdtem, majd bedobott az autóba. Az ütés nem volt nagy így felkaptam a fejem, és egy kiabálásra még volt időm. Szerencsére tárva nyitva volt a bejárati ajtó és a kicsi ajtaja is.
-Harry!! Segíts kérlek!- kiáltottam, majd leütöttek ismét, ami fájdalmas volt, de hangokat hallottam.
Hallottam, hogy Harry kiszalad az ajtón és kiabál: -Bogi! Ne!..
A sofőr gyors volt és már el is indultunk. Elkábultam. Kis idő múlva, arra ébredtem fel, hogy pofozgatják az arcomat.
-Bogi jól vagy?- kérdezte egy barátságos hang.
Felültem és elkezdtem kiabálni, mert nem láttam semmit.
-Kik vagytok, és mit akartok tőlem?- kiabáltam.
-Ne ordíts már kérlek, és magyarul beszélj, mert alig értjük amit mondasz! Kösz!- mondta egy ismerős fiú hangot hallottam.
-Vegyétek már le róla azt a szart! Nem lát semmit!- utasított ugyanaz a fiú hang.
-Azonnal.!- felelt egy lágy hang.
Levették rólam azt a ruhadarabot és körbenéztem. Fekete maszkos figurákat láttam. A sofőrön nem volt maszk és egyből megismertem.
-Jézusom Dani! Mit keresel itt?- kérdeztem megilletődve.
-Úgy érted, hogy MI mit keresünk itt?- kérdezte mosolyogva.
A többiek levették azt a fekete maszk félét.
-Jézusom!! Csajooook..!!!- kiáltottam nagyot mosolyogva.
-Kata, Réka, Lilla, Lejla, Eszti, mit kerestek itt?- kérdeztem meglepődve, de boldogan.
-Csak meg akartunk látogatni!- mondták egyszerre.
-És miért nem hívtatok fel, vagy nem rablóként bejönni a házamba?- kérdeztem kíváncsian.
-Én hívtalak telefonon, csak valami seggfej Harry vette fel, aki megtiltotta, hogy találkozz velünk.- mondta Dani.
-Biztos azt hitte, hogy a magyar pasim vagy, vagy valami ilyesmi.- mondtam neki.
( Azt tudni kell, hogy Dani az unokatesóm, teljes neve Baki Dániel.:)..)
-De voltunk a házadnál is, ráadásul hajnalban, és megint az a seggfej fogadott. Nem engedett be. Ezért raboltunk el!- mondta Lejla.
-Hát ezt muszáj lesz vele megbeszélnem.- motyogtam magamba, miközben a táskámba kutattam a telefonom után, mert kegyetlenül hangosan szólt.
-Harry hív.- mondtam.
-Vedd fel és leckéztesd meg!- mosolygott Kata. Ha ezt nem ő mondta volna, meglepődtem volna.
-Halló Harry.!- vettem fel a telefont és egy ideges hang szólalt meg benne.
Szia Bogi! Louis vagyok. Harry elindult kocsival, utánad és az el rablóid után.!- mondta Louis idegesen.
-Nyugi Lou! Magyar barátaim raboltak el. Majd részleteket mesélek ha hazamegyek.!- mondtam.
-Bogi! Harrynél fegyver van! Legyetek óvatosak! Itthon maradt a telója, biztos az enyém van nála. Próbáld azt hívni!- mondta Louis idegesen.
-Oké köszi az infót! Puszi Szia!- köszöntem és leraktam a telefont.
-Na mi van?- kérdezte Lilla.
-Dani! Vezess nagyon óvatosan, vagy álljunk meg és csak én szállok ki, vagy nem tom!- mondtam idegesen.
-Miért mi van?- kérdezte Réka is összezavarodva.
-Harry utánunk indult kocsival és FEGYVER VAN NÁLA!!!!!!- mondtam levegő után kapkodva.
-Állj meg Dani!- kiáltott Eszti.
Félrehúzódtunk és megálltunk egy térkép mellett. A mögöttünk lévő kocsi is félreállt. Megismertem. Harry kocsija.

2013. október 24., csütörtök

8.rész

-Álmodba se Malik!- mondtam neki nevetve.
-De azért elmondhatnád, hogy ki az az Ashley.!- mondtam teljes nyugodtsággal .
-Figyi, Harry majd elmondja. Én nem akarok belekeveredni.- mondta mentegetős hangnembe.
-Malik!- ordítottam Zaynre, amire Louis is feljött.
-Miért ordítasz Zaynnel?- kérdezte Louis meglepődve.
-Mert nem mondja el, hogy ki az az Ashley.- feleltem nyugodtan.
Louisnak kikerekedtek a szemei a név hallatán.
-Talán te ismered Lou?- kérdeztem normálisan.
-Öööö..nem!- Nem ismerek semmilyen Ashleyt.!- válaszolt Louis remegő hanggal.
-Tomlinson, Malik! Most mondjátok meg vagy különben örökre itt maradtok!- mondtam idegesen.
-Nekem az csak jó.!- mondta Zayn huncut mosollyal az arcán.
Közben Harry belépett a szobába.
-Ó a kis bolha megérkezett!- mondtam bunkó hangnembe.
Harry nem felelt semmit, csak rázta a fejét.
-Harry! Ki az az Ashley? A barátnőd?- kérdeztem kicsit hangosan és mérgesen.
-Semmi közöd hozzá!- vágta hozzám megbántó szavait.
-Mi az, hogy nincs közöm hozzá? Tudtommal eléggé jóba vagyunk, bocs voltunk, hogy elmondd nekem.!- mondtam neki, de a sírás ismét el fog kapni, ha még egy valami megbántó dolgot fog mondani.
-Igen, de csak voltunk, szóval semmi közöd hozzá.!- vágta hozzám ezt is.
Most már látszott, hogy sírok. Egy kis éjjeliszekrényen volt egy toll és Harry üzenete, amit nekem szánt. Megfogtam a tollat és a  másik oldalára nagy betűkkel ráírtam:

                                            I HATE YOU!!!!!

Felkeltem az ágyból, a ruháimat felkaroltam. Belenyomtam erősen Harry hasába a papírdarabot, és összerogyott a fájdalomtól, majd megnézte mi van ráírva. Nem néztem rá, és kimentem a szobából. Bementem az enyémbe, majd becsaptam az ajtóm, hogy észrevegye, hogy most nagyon fájt nekem, amit csinált. Ledobtam a székre a ruháimat és belefeküdtem az ágyamba, és a párnámba sírtam ki a lelkem. Benyitott valaki az ajtómon. Harry jött be, hallottam, hogy mondja a fiúknak, hogy most ne jöjjenek be, mert ezt kettőnknek kell megbeszélni.
-Mit akarsz?- kérdeztem tőle dühösen.
-Beszélni szeretnék veled!- válaszolta kedvesen.
-Nem vagyok rád kíváncsi!- vágtam hozzá.
Kiszálltam az ágyból, felvettem gyorsan egy melegítőt meg egy pólót és hamar lerohantam, hogy még véletlenül se szóljon hozzám Harry.
-Szia Bogi! Hol van Harry?- kérdezte Bett a konyhából.
-Kit érdekel?- válaszoltam bunkón, miközben beértem a konyhába.
-Bogi mi történt?- kérdezte Bett aggodalmasan.
Közben hallottam Harry lépteit a lépcsőn.
-Kérdezd azt az idióta, göndör haverodat!- vágtam hozzá mérgesen.
Bettnek elállt a szava, amikor ezt mondtam Harryre.
-Végre, hogy kikószálódtál a szobámból!- mondtam neki bunkón.
-De!- mondta Harry.
-Hagyj békén, nem vagyok rád kíváncsi!- mondtam a szemébe, majd szaladtam fel a lépcsőn a szobámba, majd becsaptam az ajtót.
Hulla fáradtnak éreztem magam a sok sírástól. Gondoltam lemegyek TV-t nézni, mert hallottam, hogy Harry becsukja a szobának az ajtaját, a mellettem lévőjét.
-Végre egyedül nézhetem a TV-t.- mondtam magamba.
Lementem, bekapcsoltam a TV-t, levágtam magam a kanapéra, majd észrevettem, hogy ráültem valamire. Megnéztem, és Harry telefonja volt. Felnyitottam, és én vagyok a háttérképe, amin puszit küldök.
Belementem az üzenetekbe. Megláttam annak a bizonyos Ashleynek a képét.
Gyönyörű lány!

2013. október 23., szerda

7.rész

-Júúúj, mit tettem?- szörnyülködtem magamban.
Hazaértünk.
Nagyon féltem mi fog velem történni.
-Gyere, beszélnünk kell!- mondta Harry és behívott a konyhába. A többiek már ott voltak.
-Nos.- kezdte remegő hangon.- Ugye több órát álltunk egy kocsisorban, mert baleset volt. Emlékszek?- kérdezte.
Bólintottam.
-És miért sírtál?- kérdeztem gyengéden.
-Hát azért mert.....
-Nem muszáj, ha nem akarod Hazz!- mondta Louis.
-De elszeretném!- mondta, és próbált erős lenni, de megtört.
Felhúzta a pólóját, a nadrágját meg egy kicsit lejjebb húzta.
-Látod ezt itt?- kérdezte sírva.
-Igen. Látom.!- mondtam lepődötten, mert egy óriás vágásnak a hege volt a derekánál. Hosszú volt, és mély lehetett a sebe.
-Na szóval ezért sírtam.- motyogta.
-Hogy történt?- kérdeztem kíváncsian.
-Nos egy buliból tartottam hazafelé és..- mondta, és egyszer csak megállt a szava.
-És?- kérdeztem aggódva, és éreztem a könnyeimet lefolyni az arcomon.
-Megállítottak. Beszálltak a kocsiba. Az egyik elővett egy kést és az oldalamba szúrta, majd végighúzta azon. És az a kék BMW az enyém volt. Csak lecseréltem erre, hogy még véletlenül se emlékeztessen semmi arra a szőrnyű napra.- mondta.
Szaporábban kezdtek a könnyeim lefolyni az arcomon. Nem mozdultam, nem mondtam semmit, csak ott álltam és sírtam. Majd egyszer csak megbírtam szólalni.
-És ez mind ott történt?- kérdeztem motyogva.
-Igen, ugyanott, ahol a baleset volt.- felelte könnyes szemmel.
Odamentem hozzá, megcsókoltam.
-Bocsánat!- suttogtam a fülébe.
-Miért kér....- mielőtt kimondhatta volna megpusziltam a száját és elhallgatott, csak mosolygott.
Kicsit később beültem a TV elé nézni valami jó filmet.
-Most már minden oké?- kérdezte Louis pár perc múlva.
-Minden oké!- mondta Harry, és jó volt mosolyogni látni.
-Feljössz velem a szobámba?- kérdezte tőlem, miközben igencsak rá voltam tapadva a TV-re egy film miatt.
-Mindjárt, csak megvárom a film végét.- mondtam és nagy érdeklődéssel fordultam vissza a TV elé.
-De siess ám!- kiabált a szobája ajtajából.
-Sietek, majd kopogok!- kiabáltam vissza neki.
Fél óra múlva vége lett a filmnek. Ígéretemhez tartva magam felsétáltam Harryhez. Bekopogtam, de nem jött válasz, ezért hát benyitottam. Beléptem a szobájába, rápillantottam az ágyra. Látom édesen alszik összekuporodva, takaró nélkül egy alsógyatyában. Mellette egy üzenet:

                                       Ha elaludnék ébressz fel!!
                                                                xoxo Harry<3

-Dehogy ébresztem fel!- gondoltam magamba.
Betakartam, hogy meg ne fázzon, és egy finom puszit nyomtam az arcára. Hajam odalógott az orrához és tüsszentett egyet.
-Istenem, mint egy kiscica!- kiáltottam fel, amire felébredt.
-Miért nem keltettél fel?- kérdezte álmosan Harry.
-Mert nem akarlak zavarni.! Aludj csak.!- mondtam és már nyitottam is ajtót, hogy kimenjek.
-Ne menj el! Feküdj ide mellém!- mondta és felült az ágyon.
-Ahogy akarod! De nem én leszek a hibás ha nem alszod ki magad!- mosolyogtam.
Levettem a gatyám meg a pólóm és befeküdtem mellé az ágyba. Takaróval lefedte magát, hogy ne lássam a felső testét. Közbe mást láttam meg. Megemelkedett a takaró alatt Harry férfiassága miatt. Nem tettem szóvá, mintha meg se láttam volna. Elmosolyogtam magam, és furán nézett rám.
-Mit nevetsz?- kérdezte mosolyogva.
-Ugyan semmit.- válaszoltam és az előbbi eset járt a fejemben.
-Beszélgessünk.- mondta Harry, és fejét a takaró alá dugta, hogy végigmérjen.
-Oké beszélj.- mondtam mosolyogva, és a fejéhez vágtam egy kispárnát, mert éreztem, hogy a kezével oldalra fordít. Előbújtatta fejét.
-Most már beszélhetünk.- mondta és kezeit a hátsómra tette és jól belemarkolt.
-Áú Harry!- nyögtem föl.
Hogy elhallgassak, ajkait az enyémre tapasztotta.
Egyszer csak kinyílott az ajtó.
-Harry azonnal gyere le! Ú bocs, hogy zavarok, de akkor is!- szólt Zayn, miközben az ágy felé lépett.
-Bazd Zayn! Nélkülem nem lehet?- kérdezte Harry morcosan.
-Nem Harry! Ashley keres téged!- mondta Zayn.
Az Ashley névre Harry kiugrott az ágyból, futott le a telefonért.
-Kösz haver!- kiabált fel Harry Zaynnek.
-Nos, hamár Harry nincs itt, gyere az én szobámba és fejezzük be, amit elkezdtetek!- mondta Zayn mosolyogva.
-Álmodba se Malik!- mondtam neki nevetve.

2013. október 22., kedd

6.rész

-Miért nézed a baleset helyszínét egyfolytában? Valami gond van Harry, látom rajtad! Mit nem mondasz el nekem?- kérdeztem idegesen.

-Jól van. Elmesélem, de csak Louis meccse után!- felelte.
-Rendben, de most már menjünk innen!- utasítottam Harryt, hogy engedje ki a kuplungot és induljunk.
Ezzel elhagytuk a baleset helyszínét. 15 perc múlva meg is érkeztünk a stadionba.
-Gyere, sietnünk kell, hogy jegyet kapjunk a panorámába.!- mondta feszülten.
-Rendben!- mondtam kissé megrettenve.
-Jó napot! Ha jól érzékelem Harry Styleshoz van szerencsém, és a barátnőjéhez.! Itt vannak a jegyeik! Louis Tomlinson már kifizette őket! Jó szórakozást!- mondta pénztáros.
Éppen odaértünk a panorámához, már kezdődött is.
-Nézd Harry! Ott van Louis!- kiáltottam fel.
-Jé tényleg! Nézd ott van Zayn, Liam, Niall és Bett is! - mondta Harry megnyugodtan.
-Szasztok skacok! Azt hittem soha nem értek ide!- kiáltott Niall.
Harry odament Niallhez, átölelte és súgott valamit Niall fülébe.
-Gyertek fiúk! Ne susmorogjatok! Meccsre jöttünk nem?- kérdeztem vidáman.
-De!- felelték a fiúk egyhangúan, sugallva azt, hogy valami nincs rendben. Nem mertem rákérdezni, mert tudtam, hogy úgyse mondanák el.
Ezzel leültünk és néztük a meccset.
Az első félidőben Louis gólt lőtt, aminek nagyon örültünk és szurkoltunk tovább.
A második félidőben Louis 11-ből szerezte meg 2. gólját, aminek szintén nagyon örültünk.

Vége lett a meccsnek.  Tehát Louisék nyertek 2-0-ra.
-Gratulálok Lou! Nagyon ügyes voltál!- mondtam, miközben megöleltem és egy puszit nyomtam az arcára.
A többiek szintén ezt csinálták, csak egymásnak sugdosnak valamit.
-Na jó! Eddig bírtam! Mi folyik itt fiúk?- kérdeztem mérgesen.
-Te is tudod Bett?- kérdeztem kicsit finomabban Bettől.
-Nem tom miről beszélsz Bogi!- felelte mosolyogva.
-Hát jó! Harry elmondod mi történik?- kérdeztem normálisan.
Nem kaptam választ.
-Hát oké! Te akartad Styles!- motyogtam mérgesen magamba, de a többiek is hallották.
-Zayn! Gyere ide légyszíves!- mondtam kedvesen, de mégis mérgesen.
-Itt vagyok! Mit szeretnél?- kérdezte csodálkozva Zayn.
-Most meglátod!- mondtam és egy perverzebb mosolyt dobtam neki.
Láttam a szemeiben, hogy sejti mit akarok vele csinálni. Átfogta a derekam. Én átöleltem és megcsókoltam. Zayn visszacsókolt, és éreztem Harry szúrós tekintetét magamon.
Megszakítottam a csókunkat. Ránéztem Harryre. Zöld szemei feketévé váltak dühében.

-Na Styles! Most mondd el mi van, vagy Zayn kap még egy kört, de az nem csak eddig fog tartani.-mosolyogtam. (remélem mindenkinek leesett, hogy mire gondoltam)..
-Sőt! Mindegyik fiú kap egyet csak TE nem Harry!- mondtam gonoszan, mert tudtam, hogy ezzel megbántom őt.
-Ha hazaértünk ezt letisztázzuk!- mondta dühösen Harry.
-Menjünk innen!- dünnyögte Zayn magába.
Ezzel mindenki megindult az ajtó felé. Utolsónak Harry, előtte én mentünk az ajtóhoz, de becsuktam előttünk.
-Nyugi édes! Csak téged szeretlek és nem őket!- kacsintottam, majd megcsókoltam és kimentem az ajtón.
-Azt a ........!- mondta Harry az ajtót kinyitva, hogy én is halljam az autóban.
-Ezt még jobban megdumáljuk ha hazaértünk.!- mondta perverz mosollyal, kacsintással körbevonva.
-Júúúj, mit tettem?- szörnyülködtem magamban.
Hazaértünk.

2013. október 21., hétfő

5.rész

-Amint látom neked nagyon tetszik a felső testem, és képzeld csak.. CSAK A TIÉD!- emelte ki a "csak a tiéd" részt, és szexis pózba beállt elém.

-Rajtad minden tökéletes: a hajad, a szemed, a tested, mindened. Rajtam semmi érdekes nincs.- mondtam elkeseredve és leültem az ágyra.
Arra lettem figyelmes, hogy leült mellém és elkezd énekelni.


Egyből felismertem. A dal címe Little Things.  Elénekelte nekem az elejétől a végéig. A kedvenc részem az, amikor az a rész van, hogy 'You perfect to me'. Amikor ő énekelte elkezdtem sírni. Rájöttem, hogy valójában mennyire is szeretem őt.
Letörölte könnyeim, de sírtam tovább. Megláttam az ő szemében is egy kis könnycseppet, és abbahagyta az éneklést. Odahajolt hozzám, átölelt, majd megcsókolt. Így pityeregtünk tovább.
-Na de most már menj készülődni, mert elkésünk Louis meccséről.- mondtam csókunkat megszakítva.
-Egyet értek.- mondta kisírt szemekkel. -Nagyon szeretlek. Remélem tudod!- mondta és becsukta maga mögött az ajtót.
-Én is nagyon szeretlek!.- mondtam suttogva, de tudtam. hogy ő már nem hallja.
Negyed óra múlva indulásra készen voltunk. Harry udvariasan kinyitotta nekem az ajtót, de én zártam be mögötte. A kocsi ajtaját is kinyitotta nekem, ezt is megköszöntem neki, de nála egy csókban volt megfogalmazva a köszönömre a válasz.
Elindultunk Louis meccsére. Sajnos dugóba keveredtünk, mert baleset volt.
-Hívd fel Bettet, hogy késni fogunk!.- mondta Harry.
-Nem veszik fel! Senki. Se Bett, se Liam, se Niall, se Bett, Louist már nem hívom, mert ő már biztos melegít.- mondtam kicsit megijedve.
-Nyugi, nincs semmi gond! Hívnak, ha hiányzunk nekik!- nyugtatott Harry.
*Közben a rádióban:
  -Két kocsi összeütközött a stadion felé vezető úton. Már fél1 óra óriási kocsisor áll a főutcán. Egy piros Ferrari és egy kék BMW ütközött. Még nem tudni, hogy kik és hogy hányan ültek az autókban!

-Úr isten, akkor már ők nem lehetnek itt.!- mondtam Harrynek kicsit megnyugodva.
-Hála istennek!- mondta Harry ijedt arccal.
-Valami baj van?- kérdeztem idegesen.
-Eddig még semmi!- mondta Harry idegesen.
Egy kis időre megijedtem, hogy mi baj történhetett, de Harry átkapcsolta a rádiót egy zene "csatornára", amitől kicsit jobb kedvem lett. De nem tartott sokáig. A vontató a két összeütközött kocsiból a kék BMW-t vitte.
Harry szeméből egy könnycsepp csordult ki. Amit próbált elleplezni, de nem sikerült neki, mert észrevettem.
-Valami gond van Harry?- kérdeztem könnyeimet visszatartva.
-Meg kell beszélnünk majd valamit.!- motyogta Harry rekedtes hangon.
-Mit?- kérdeztem kíváncsian.
-Most nem lehet.!- mondta és elindította az autót és egy mellékútra kanyarodott, és arra látni lehetett a balesetet közelebbről is.
Harry egy vidámparkot fedezett fel a másik oldalon.
-Odanézz! Mekkora hullámvasút! El kell ide jönnünk egyszer!.- kiáltott fel Harry a figyelmemet elterelve a balesetről. Közbe Harry végig a balesetet nézte, én addig a vidámparkot.
-Miért nézed a baleset helyszínét egyfolytában? Valami gond van Harry, látom rajtad! Mit nem mondasz el nekem?- kérdeztem idegesen.

2013. október 20., vasárnap

4.rész

-Nyugi cica. nem fog fájni!- csitítgatott.
Ezzel a mondattal húzott felfelé a szobámba. Mikor felértünk ledöntött az ágyra és ráült a hasamra. Elkezdett levetkőzni, csak egy boxer maradt rajta és elkezdett vetkőztetni engem is. Kigombolta a blúzomat, levette rólam a rövidnacit is. Nem éreztem, hogy levetkőztetett. Mikor behúzott a takaró alá ellenkezni kezdtem, de képtelen voltam letolni magamról, hisz erőm elhagyott a sok ital miatt.
-Szeretnél előjátékot vagy kezdjem egyből?- kérdezte és egy perverz mosolyt dobott nekem Harry.
Nem válaszoltam.
-Ha nem hát nem.- mondta és visszafeküdt az ágyba.
Húzott magához, egyre közelebb voltam hozzá.
-Hát úgy döntöttem, lesz egy kis játék, és azt élvezni is fogod!- mondta perverz mosollyal.
Elkezdte csókolgatni a nyakam. Haladt lefelé és egyre lejjebb csókolgatott. A hasamnál megállt.
-Ennyi szerintem elég is ahhoz képest mióta kívánlak édes!- kacsintott.
-Miért csinálod ezt? Én ezt nem akarom.- mondtam ellenkezve.
-Nyugi baby! Nem fogsz érezni semmi rosszat. Nem fog fájni!- motyogta Harry.
                       A többit a fantáziádra bízom! :)

Reggel arra ébredtem, hogy nincs rajtam semmilyen ruha. Harry mellettem feküdt nagyon közel hozzám. Nem mertem megmoccanni, mert hátha felébred. Becsuktam a szemem, vettem egy nagy levegőt.
-Jó reggelt édes! Hogy érzed magad?- kérdezte Harry.
-Na szerinted? Úgy be voltam rúgva, hogy nem emlékszem semmire, csak az estére.-mondtam.
-És jó volt velem?- kérdezte.
-Életem eddigi legszebb estém volt veled.- mondtam abba a két szép smaragdzöld szemeibe.
-Én is nagyon jól éreztem magam veled.- mondta Harry, miközben a hátamat simogatta.
-Felöltözhetek?- kérdeztem kis idő múlva.
-Melltartó és bugyin kívül semmit!- mondta és egy kis perverzebb mosolyt láttam az arcán.
Felöltöztem, de először csak abba amennyit Harry mondott. Próbáltam gyorsan egy melegítőbe belebújnom, de Harry kiszállt az ágyból (amit nem is vettem észre), megfogta a derekam.
-Gyere vissza hozzám az ágyba.- ezzel megfogta a kezeim és húzott vissza az ágyhoz. Nem tudtam neki nemet mondani, hiszen nagyon édesen kért meg rá.
-Na jó, de csak 5 percre!- mondtam.
Rám feküdt és elkezdte ismét csókolgatni a nyakam.
Eltelt 1 óra. Ismét megtörtént. -Hogy tudja ilyen jól csinálni, nem tudom!- gondoltam magamba.
-Jó reggelt szépségem, ismét!- mondta mosolyogva.
-Neked is!- mondtam álmosan.
Ránéztem az órára. Fél kilencet mutatott. Felugrottam az ágyból, körém csavarva egy takarót. Félig lehúztam Harryről a takarót.
-Nagyon szexi felső teste vaaan!- gondoltam magamban és megharaptam a számat. Körülbelül 5 percig néztem, utána felöltöztem teljesen. Harry még aludt. Lementem a konyhába. Találkoztam Bettel, aki kávét főzött a négy fiúnak.
-Jó reggelt fiúk!- mondtam nekik mosolyogva.
-Neked is Bogi!- mondta Niall, Liam és Louis. Zayn csak durcásan ült és azt motyogta magában:
-Nem hiszem el, nem hiszem el..!
-Jó reggelt Bett! Főztél le nekünk is?- kérdeztem.
-Hogy-hogy nekünk? A négy fiúnak meg neked igen. Másnak is kellett volna?- kérdezte Bett csodálkozva.
-Igen Bett, kellett volna. Harry fent alszik a szobámban.- mondtam.
-Mit csinál?- kérdezte Bett.
-Már elmondtam. Alszik. Hosszú éjszakája volt. Biztos elfáradt.- mondtam mosolyogva.
-Nem fáradtam el szépségem.!- mondta a mögöttem álló Harry.
Harry maga felé fordított és megpuszilta a számat.
-Most komolyan, ti lefeküdtetek?- kérdezte Bett.
-Valószínű.- bólogattam.
-Nem valószínű, hanem biztos édes.- mondta Harry.
Bett, Liam, Niall és Louis csak mosolygott ezen, de Zayn csak rázta a fejét.
A délelőtt gyorsan eltelt számunkra. TV-t néztünk, amiben a Toy Story ment.
-Ezt most végig kell néznünk.!- mondta Liam mosolyogva.
Hát megnéztük. TV nézés után Louis bejelentette, hogy focimeccse lesz 4 órakor, és hogy menjünk el megnézni. Mindenkinek tetszett az ötlet.
-Na most már mindenki menjen a dolgára és készülődjön Louis meccsére, hiszen már 1 óra van.- mondta Bett.
Bett elkészítette Louist, mert neki 2 órára kellett mennie bemelegíteni.
Liam, Zayn, Niall és Bett elkísérték Louist a bemelegítésre, és ott is maradtak.
-Mit szeretnél csinálni?-  kérdezte Harry, miközben még az ebédemet ettem.
-Nem tudom, nézhetnénk egy rövidke filmet.- mondtam.
-Nekem jó, milyen filmet nézzünk?- kérdezte Harry kíváncsian.
-Ismered az Amerikai Pitét?- kérdeztem mosolyogva.
-Igen ismerem, csak ne haragudj meg ha unalmamba elalszok.- mondta flegmán Harry.
-Nem fogsz te ezen elaludni!- motyogtam magamba.
Berakta Harry a CD-t a lejátszóba és már kezdődött is a film.
-Harry nézzed már a filmet!- kiáltottam rá, mert az ingemet gombolgatta ki és már egy se volt begombolva.
-Nyugi édes!- mondta nyugodtan Harry.
-Nézzük inkább.- mondtam morcosan.
A film háromnegyedénél felálltam a TV elől, mentem a konyhába egy pohár vízért.
-Most miért hagysz itt?- kérdezte Harry.
-Mert nem lehet veled TV-t nézni!- mondtam.
Elkezdtem felsétálni a szobámba. Direkt becsaptam a szobaajtómat, hogy hallja, hogy mérges lettem. Elkezdtem levetkőzni, mert lassan indulni kell Louis meccsére. Kinyílott az ajtóm.
-Mi a baj? Úr isten, bocsánat, nem tudtam, hogy öltözöl.!- mondta huncut mosollyal.
-Semmi, de ha nem zavar öltözni szeretnék!- mondtam neki.
Ott álltam előtte egy szál melltartóban és bugyiban.
-Mit nézel ennyire? Gyere be vagy menj ki innen, de ne legyen nyitva az ajtó!. mondtam mérgesen.
-Téged nézlek. Oké bejövök, de ne öltözz tovább.- vetette le a pólóját.
-Húhaaaaaa..!- mondtam véletlenül hangosan, és gondolom el is pirultam.
-Ennyire azért nem vagyok jó!- mondta szerényen Harry. -Tetszik a hasam?- kérdezte vigyorogva.
-Hát.. ömm.- nem tudtam mást mondani, mert a felső testére koncentráltam.
-Amint látom neked nagyon tetszik a felső testem, és képzeld csak.. CSAK A TIÉD!- emelte ki a "csak a tiéd" részt, és szexis pózba beállt elém.

3.rész

Az arcomról lefagyott a mosoly.
Bett nem említette, hogy a barátai fiúk, de hála istennek jött egy lány is velüük.
-Sziasztok srácok!- szólt Bett hozzájuk.
Szia Bett mizu.?- kérdezte az egyik fiú. -Hol van a barátnőd?- kérdezte a másik.
-Fiúk, bemutatom Bogit, a legjobb barátnőmet.
-Szia Bogi!- köszöntek egyszerre.
-Fiúk! Mutatkozzatok már be!- kiáltott rájuk Bett, amin mosolyogtam.
-Szia Bogi! Az én nevem Harold Edward Styles. De szólíts csak Harrynek vagy Hazznek. Ja és muszáj megjegyeznem gyönyörű vagy és ellenállhatatlan a mosolyod!- kacsintott rám a gyönyörű smaragdzöld szemeivel és mosolygott a cuki göndröcskéivel.
-Köszi Harry, de nem vagyok szép.- ezen nagyot mosolygott.
-Szia Bogi, én Liam Payne vagyok, és tényleg gyönyörű vagy.- mosolygott.
-Köszi szépen!- mosolyogtam.
-Szia én Louis Tomlinson vagyok. Szerintem is szép vagy!- mosolygott.
-Köszi Lou.- mondtam és olyan piros voltam a sok bóktól, mint egy alma.
-Szia baby, Zayn Malik vagyok. Nagyon helyes csaj vagy. Nagyon tetszel nekem.-mondta.
Ezzel Harry megütötte a hátát és mondta:
-Ne akard már felszedni egy éjszakára.- erre a mondatra nem mondtam inkább semmit csak magam elé néztem.
Az utolsó fiún kapucni volt, nem láttam az arcát. Ezért a lányhoz fordultam.
-Szia Bogi vagyok. Téged hogy hívnak?- kérdeztem kedvesen.
-Clara vagyok.- mondta.
-Örülök, hogy megismertelek Clara!- mondtam és elfordult.
-Ne foglalkozz vele.- súgta a fülembe miközben markolászni akarta a hátsó felemet.
-Hé Harry! Nyugalom!- mondtam neki és odamentem a kapucnis fiúhoz.
-Levehetnéd a kapucnit, ha már nem akarsz megszólalni!- mondtam.
Nem csinált semmit. Levettem róla a kapucnit. Azonnal a nyakába ugrottam.
-Niall!!- kiáltottam boldogan.
-Mizu veled Bogi?- kérdezte Niall miközben ölelkeztünk.
-Annyira hiányoztál!- mondtam és megpusziltam az arcát.
-Te is nekem elhiheted. Nem mindenki olyan szerencsés, hogy ilyen szép lány a barátja.- mosolygott.
Csak bólintottam szerényen.
-Hát, tuti, hogy velem lesz a legtöbbet!- nyilvánította ki Harry.
-nem hagyjuk annyiba ugye Liam.?- kérdezte Liamtól Zayn.
-Nekem nem kell a csaj, szal a tiétek.- mondta Liam nyugodtan.
-Na de most menjünk el egy jó bárba!- szólalt fel Harry, miközben nyújtotta a karját, hogy karoljak belé.
Jófej voltam és belékaroltam.
-Menjünk ide!- szólaltam meg a nagy csendben.
-Megfelel mindenkinek?- kérdezte Bett.
-Még szép!- felelték kórusban.
Beültünk egy bárba, aminek a neve Puppi Bar volt. Kicsit furcsa neve van, de ahogy beléptünk elillant a rossz véleményem róla.
-Hozhatok neked valami alkoholt gyönyörűm?- érdeklődött Harry.
-Hozhatsz göndrikém!- mosolyogtam és ezzel elment piáért.
-Hozhatok valamit?- kérdezte Zayn tőlem.
-Persze hozz csak.- mondtam.
-Hozhatok valamit a hölgyeknek?- kérdezte udvariasan Liam.
-Hozhatsz. Köszönjük.- mondta Bett.
Megjött a kis göndör és Jack Daniels-t hozott. Lehet tudja, hogy ez a kedvencem.
Közben sorba jöttek meg a fiúk.
Harry szemszög:
  -Tutira enyém a csaj!- gondoltam magamba. -Igaz kicsit engedékeny, de majd megpuhítom.

Vissza a bárba, Bogi szemszöge.
-Bogi, félrejönnél velem egy kicsit?- kérdezte Harry, aki nem volt részeg, ellentétben velem.
-P-p-persze menjünk csak. D-d-de ho-hova?- dőltek belőlem a részeg szavak.
-Majd meglátod.-mondta.
Hát mentem vele, nem tudom hova vitt, csak annyit tudok, hogy a bárból kivitt. A bár mellett voltak padok, oda ültünk le. Kezdte kigombolni az ingét, miközben hajolt felém, hogy megcsókoljon. Megcsókolt. Ott hagyott körülbelül 1 percre, amíg bement a többiekhez..
-Bogi nagyon be van rúgva, hányt az előbb, hazaviszem. Ti csak szórakozzatok tovább.- mondta hazudozva Harry a többieknek, és ezzel kijött hozzám.
Beültünk egy taxiba és elmentünk haza. Az ajtónk előtt Harry elvette a táskám, megkereste a lakáskulcsot és bementünk.
-Na gyere baby, erre vártam mióta megismertelek.- mondta.
-Mit beszélsz?- kérdeztem értetlenül és részegen.
-Nyugi cica. nem fog fájni.!- csitítgatott.

2013. október 19., szombat

2.rész

-Köszi, elfogadom a teát, most nagyon jól esne.- mondtam megnyugodva.
-Utána megmutatnád nekem a sulit és a várost?- kérdeztem.
-Persze, hogy megmutatom, és bemutatlak pár barátomnak, biztos bírni fognak téged!- mondta.
Örültem mikor ezt mondta, mert jelenleg egy ismerősöm sincs itt, csak Bett és Niall, aki nem tudom merre van, de nagyon hiányzik azt tudom.
-Miközben isszuk a teát, nem vezetnél körbe a házba?- kérdeztem.
-Ó, de persze! Erről megfelejtkeztem.- mondta homlokára csapva.
-Kezdjük a földszinten, itt van ugye a konyha - nagyon szép a konyha, pulttal egybekötött. És majdnem egybe van egy nagy nappalival.
-Nagyon tetszik!- motyogtam.
-Itt vannak a vendégszobák, de nem fontosak neked. Menjünk az első szintre. itt van 3 szoba. Egy vendég, a másikban én lakom. Ez pedig a te szobád!- nyitotta ki a harmadik szoba ajtaját Bett.
Leesett az állam, hogy mennyire tágas és mennyire szép. Egy franciaágy, egy íróasztal, 2 szekrény és külön fürdőszoba, amit egy ajtó választott el a szobától. És egy erkélyem is van.
Körbenéztem, kimentem az erkélyre.
-Ott a Big Ben!- kiáltottam föl örömömben.
-Gyere nézzük meg a fürdőt is.- mondta Bett.
Odament az ágyam mellé és kinyitotta az ajtót és ott volt a fürdőszobám.
-Istenem, de gyönyörű ez is!- kiáltottam.
-Ennyire tetszik a szobád és a fürdő?- kérdezte Bett.
-Igen, gyönyörű minden.- ezzel megöleltem és egy puszit adtam az arcára.
-Na de most már menjünk, nézzük meg a sulit meg a várost.- jelentette ki Bett.
-Máris, csak átöltözök, mert nagyon meleg van itt.- mondtam.
-Oké, csak siess!- mondta Bett és lement a nappaliba és hallottam, hogy bekapcsolja a TV-t.
Amikor lementem hozzá, hogy induljunk ül a TV előtt és nagy szemekkel nézi. Nem tudtam mit néz, mert nem néztem oda.
-Indulhatunk?- kérdeztem.
-Persze, azonnal.- kikapcsolta a TV-t és már nyitotta is az ajtót, hogy menjünk.
-Hol találkozunk a barátaiddal?- kérdeztem kíváncsian.
-A Big Bennél. Várod, hogy bemutassalak nekik?- kérdezte mosolyogva.
-Kicsit.- kacsintottam rá.
Negyed óra után a Big Benhez értünk.
-Na hol vannak a barátaid?- kérdeztem mosolyogva.
-Nézd ott jönnek!- mondta Bett izgatottan.
Az arcomról lefagyott a mosoly.


1.rész

-Hé Boglárka!- szólt anya fel hozzám, hogy keljek már fel,-Ha így folytatod lekésed a géped!- erre a mondatra kiugrottam az ágyból és a fürdőszobába mentem. Fogat mostam, felöltöztem és már lent is voltam.
-Elcsomagoltad az összes ruhádat?- kérdezte apa, miközben a gabonapelyhemet elkezdtem volna enni.
-Igen elpakoltam mindent, szerinted miért lett 2 és fél teli bőröndöm?- kérdeztem nevetve.
Apa csak rázta a fejét, és arra gondolt, hogy egy nőnek, hogy lehet ennyi ruhája.
Befejeztem a reggelizést és felhívtam a londoni barátnőmet Elizabettet, akit csak Bettnek hívnak az emberek. Mondtam neki, hogy 1 óra múlva indulok ki a reptérre. Gyorsan eltelt ez az 1 óra. A szüleim és a barátaim kikísértek a reptérre. Nem gondoltam volna, hogy itt fogom őket hagyni, ezért fájt a búcsúzkodás. Hiába vagyok majdnem 18 éves, mégis kisgyermekként hulltak könnyeim.
A gép felszállt. -Vigyázz London jövök!- gondoltam magamba, miközben zenét hallgattam. A jegyem a jobb oldal 3. ülésre szólt és egy szőke szépfiú mellé ültem. A egyik szám legjobb részénél megszólalt a fiú.
-Londonba mész?- kérdezte.
-Igen. Londonba megyek.- válaszoltam udvariasan.-És te?-kérdeztem.
-Én is Londonba megyek.- válaszolt. -Hogy hívnak?- kérdezte kicsit félénk hangon.
-Barsi Boglárkának hívnak. És téged?- kérdeztem mosolyogva.
-Az én nevem Niall Horan, és megjegyezném, hogy szép a neved, és gyönyörű vagy.- mondta elpirultan.
Szerintem én is elpirulhattam, mert rajtam mosolygott.
-Köszi a bókot, de nem vagyok szép- mondtam szerényen.-Amúgy neked is nagyon szép a neved, nagyon tetszik nekem a Niall név.- mondtam és megfogta a kezem.
-Remélem nem gond.- mondta huncut mosollyal körbeírva.
-Nem gond, de ha már így összebarátkoztunk, mesélj magadról egy kicsit.- mondtam, kíváncsian vártam a választ.
-Mire vagy kíváncsi?- kérdezte kicsit vékonyabb hangon.
-Először arra, hogy miért mész Londonba?- kérdeztem magabiztosan.
-Haza megyek, hiányoznak a barátaim.- felelte Niall. -És te miért Londonba mész?- kérdezte.
-Oda fogok iskolába járni.- feleltem.
-Melyikbe fogsz járni?- kérdezte kíváncsian.
-Nem tudom a nevét, de ott van a Big Ben-től nem messze.- válaszoltam kérdésére.
-De jó! Én is oda járok, osztálytársak leszünk!- nyilvánította ki.
További beszélgetéssel töltöttük el az időt. A repülő leszállt. Niall előtt szálltam le és barátnőmhöz Betthez szaladtam, hogy megöleljem.
-Nagyon örülök, hogy itt vagy Bogi, nagyon régen találkoztunk és már nagyon hiányoztál.- mondta Bett szipogva.
-Te is nagyon hiányoztál nekem.- feleltem hadarva, mert vártam, hogy elköszönjek Nialltől, erre nem látom sehol. Egyszer csak azt látom, hogy egy nagyon menő fekete autó száguld el a reptérről.
-Mit nézel ennyire Bogi?- kérdezte Bett kétségbeesetten.
-Nyugi Bett! Semmi gond csak egy nagyon jó kocsit láttam elszáguldani, azt néztem.
-Akkor jó. Na de Bogi gyere, menjünk a házamhoz, ami most már a tiéd is.- mondta mosolyogva Bett.
Fél óra séta után oda is értünk egy gyönyörű szép 3 emeletes ház elé, ahova azonnal bevezetett Bett.
-Ez a te házad?- kérdeztem csodálkozva.
-Nem, ahogy már mondtam a MI házunk. Azt hozol ide akit akarsz, itt senki nem fog zavarni.- mondta Bett.
-Köszönöm Bett.- mondtam pityeregve.
Átölelt és csak annyit mondott:
-Én köszönöm, hogy a barátnőm vagy!- erre a mondatra mind a ketten sírva fakadtunk, de közben nevettünk is.
-Megiszunk egy csésze teát?- kérdezte Bett, és éreztette, hogy ne sírjunk többet, mert elmosódik a sminkünk.
-Köszi, elfogadom a teát, most nagyon jól esne!- mondtam megnyugodva.